2024. 06. 22. szombat
Paulina
: 398 Ft   : 372 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Párizs megér egy misét!

Hosz  |  2007. 11. 28., 16:12

A vallásháborúk korában, a XVI. században hangzott el a híres mondás a francia trón akkori várományosának szájából. Ebben az idõben I. Ferenc felépíttette a Louvre királyi palotát, és rendkívül pazarló életmódot folytatott. Uralkodásának módja a nagybirtokosok és a köznép ellenállását is kiváltotta, ezért találhatott sok követõre a reformáció. A király ezt nem tûrte és megkezdte a hugenották tûzzel-vassal való üldözését. A vallási köntösbe bújtatott harcok a hatalmi válság következményei voltak, gyenge akaratú, tehetségtelen uralkodók követték a francia trónon egymást. A katolikus párt élén Ferenc fiai, Károly és Henrik álltak. Velük szemben a protestáns párt élén pedig elõkelõ tartományurak (Coligny, Bourbon Antal és fia, Navarrai Henrik, Condé Lajos). A fegyveres összecsapások 1562 és 1598 között tartottak. 1572-ben a hugenották vezére, Navarrai Henrik házasságkötésekor békekötést ígért, erre a katolikusok meggyilkolták Colignyt, megindult a kölcsönös öldöklés. A võlegénysorban lévõ Henrik áttért a katolikus hitre, hogy mentse életét. Ez volt elsõ áttérése. Ezután ismét a király ellen fordult, visszatérve a protestáns hitre, akinek hirtelen elhalálozása miatt hogy-hogynem éppen Navarrai Henrikre, a legnagyobb ellenségére szállt a korona. Trónra kerülése után Henrik leverte a katolikus ligákat, majd dolga végeztével ismét hitet váltott, hogy biztosítsa hatalmát. Harmadik áttérésekor mondta el a szállóigévé vált híres szavakat. Azóta, ha valaki egy – viszonylag csekély, akár elvi – engedmény fejében lényeges gyakorlati elõnyhöz jut, IV. Henrik francia királyt idézi.

Mindenkinek a megítélésére bízom, hogy van-e valamilyen aktualitása napjainkban az idézett történetnek, viszont kétségtelenül ma is láthatók ennek a korszaknak az emlékei a városban és lenyomata a francia társadalomban. A kisebb-nagyobb kitérõk és megtorpanások ellenére az ország és a társadalom fejlõdése töretlen, Franciaország ma is tényezõ az európai és a világpolitikában.

Ha egy magyar katona eljut Párizsba, irigykedve nézheti azt, hogy a francia nép mennyire tiszteli a katonai hagyományokat, ami nem csak a külsõségekben – Napóleon szarkofágja, diadalívek, hadvezérek, egyszerû katonák sírhelyei – nyilvánul meg, hanem például a Párizs kellõs közepén álló, XIV. Lajos által építtetett veteránotthonban és az ahhoz tartozó templomi együttesben és kórházban is. Mindez azt mutatja, hogy a követelménytámasztás és elvárások mellett az elismerés és a gondoskodás is már évszázadokkal ezelõtt megjelent az állam részérõl a katonák és családtagjaik vonatkozásában. Bizonyára arra is emlékeznek sokan a középiskolai tanulmányaikból, hogy az érdekvédelem és a szakszervezeti mozgalom csírái is itt jelentek meg, lásd például a merkantilizmussal összefüggésben a céhek létrejöttét, vagy késõbb a lyoni takácsok akcióit az 1830-as években. Európában ma is Franciaországban mûködnek (Olaszország, Németország, Nagy-Britannia) mellett a legnagyobb és legerõsebb szakszervezetek, melyek meghatározó szerepet játszanak az Európai Szakszervezeti Szövetségben (ETUC) és más konföderációkban. Ezt a saját bõrünkön is tapasztalhattuk, hiszen nem kis erõfeszítések árán sikerült csak hazajutnunk az Air France légiutas kísérõinek sztrájkja miatt.

A fentiek tükrében nehezen érthetõ és magyarázható a francia kormány és a politikai pártok álláspontja a tekintetben, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata hazájában, az Európai Emberi Jogi Egyezmény egyik élharcos országában csak „megtûrt” jelenség az aktív katonák érdekvédelme. Ahogy azt a vendéglátó szervezet, az ADEFDROMIL elnökétõl, Jacques Bessy nyugállományú csendõr ezredestõl megtudtuk, bár a francia alkotmány szerint mindenkit egyformán illetnek meg az emberi és alapvetõ állampolgári szabadságjogok, azért nem nézik jó szemmel a katonai és politikai vezetõk, ha az aktív katonák és a velük azonos jogállású csendõrök „szervezkednek”. Az uralkodó nézet szerint erre semmi szükség, hiszen a legjobb érdekvédõk az állami vezetõk és a parancsnokok. (Ismerõs a régebbi kollégák számára, nem?!) Természetesen ezt a beosztottak nem teljesen így látják, és elindult egy lassú folyamat, amelynek a végcélja az egyesülési jog kivívása a francia katonák és csendõrök számára is, amit például a rendõrök és más rendészeti szervek tagjai akadálytalanul élvezhetnek. Ilyen közegben már az is jelentõs fegyvertény, hogy az EUROMIL Franciaországban tartotta soros elnökségi ülését, sõt még egy missziós konferenciát is szervezett. Ezt az európai katonaszövetség az elsõ lépésnek tekinti a francia szervezetek támogatása terén. Emmanuel Jacob, az EUROMIL belga elnöke – igaz, csak nem hivatalos formában, egy kávéházban - tárgyalásokat folytatott egy francia szenátorral, ahol kérte a politikai pártok ez irányú támogatását. Reméljük, elõbb-utóbb eredményt hoznak a tárgyalások, hiszen a lassú víz (is!) partot mos...

Néhány gondolat a „Kihívások az európai katonák számára a hadszíntéren – az emberi tényezõ szerepe a nemzetközi missziókban” elnevezésû konferenciáról. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a NATO és az EU egyre aktívabb szerepet vállal a különbözõ nemzetközi missziókban. Ez új kihívások elé állítja a szövetségeket és a nemzeti hadseregeket is. A különbözõ országok különbözõképpen értelmezik a feladatokat, másképp készítik fel katonáikat, máshogy szervezik az ellátást, és másképp gondoskodnak a misszió alatt és után a katonákról és családtagjaikról. Az EUROMIL célja az információcsere, a különbözõ eljárások egységesítése és egy minimum standard kidolgozása és elfogadtatása az európai döntéshozókkal ebben a tárgykörben. A konferencia során 3 fázisra bontva kerültek elemzésre a folyamatok, értékelésre a tapasztalatok: a missziót megelõzõ fázis, tapasztalatok a mûveleti területen a feladatok végrehajtása során, végül a misszió utáni szakasz. Külön témaként szerepelt a poszt-traumatikus stressz szindróma, mint mentális jelenség és kezelendõ probléma. Elõadóként megjelent Michael Finn ddtbk. (IRL), az EU Katonai Törzs Logisztikai Osztályának vezetõje, Michael Gregarthy parancsnok (IRL), U. Kirsch alezredes (GER), K Stauthamer õrgy. (DK). A konferencia anyagai feldolgozásra kerülnek, amelyek alapját képezik az EUROMIL által öszszeállítandó Missziós Kézikönyvnek, melyet a tagszervezetek – így a Hosz is megkapnak, és amely segítséget nyújt a szervezetek számára, hogy a hazai és nemzetközi fórumokon a döntéshozók számára be tudják mutatni az európai katonák felmerülõ problémáit, illetve javaslatokat tesz, módszereket ajánl azok kezelésére, megoldására.

Maga az elnökségi ülés a szokásos forgatókönyv szerint zajlott: beszámolók meghallgatása, vita, jegyzõkönyvek elfogadása. Kiemelendõ, hogy egy workshop is lebonyolításra került, ahol az ír PDFORRA vezetõinek moderálásával, az õ tapasztalataikat megosztva vitatták meg az elnökség tagjai, hogy miként lehet létrehozni és jól mûködtetni egy erõs érdekvédelmi szervezetet. Simon Devereux a PDFORRA fõtitkárhelyettese elmondta: nagyon fontos, hogy a szervezet politikai befolyással bírjon. Ezt elérni nekik 10 évbe tellett, és a befolyásukat elsõsorban a parlamenti képviselõkkel a helyi választókörzetekben tartott rendszeres kapcsolatra, konzultációkra alapozzák. Nagyon fontos a hatékony és átlátható szervezeti struktúra, a magas sztenderdek biztosítása a tagok számára, a tisztségviselõk felkészítése, rendszeres képzése, és nem utolsósorban a gazdasági-anyagi önállóság, függetlenség. Az EUROMIL fõ szerepét és fontosságát az információáramlásban, tapasztalatcserében, valamint az EU szintû lobbizás és érdekképviselet lehetõségében látják. Nem elég eredményeket elérni, azt meg is kell tudni ismertetni a tagokkal, minden katonával és a közvéleménnyel is. A workshopon a Hosz képviselõi is elmondták véleményüket, hangsúlyozva azt, hogy bár a nemzetközi tapasztalatok nagyon fontosak és sok minden hasznosítható belõlük, a saját tapasztalat azt mutatja, hogy alkalmazásuk során nagy figyelemmel kell lenni a nemzeti sajátosságokra és csak kellõ körültekintéssel ültethetõk át a legjobb megoldások is.

Az értekezlet zárásaként az EUROMIL elnöke jelezte, hogy a jövõ évtõl lehetõség nyílik – bár csak korlátozott mértékben – a tagszervezetek tisztségviselõinek képzésére is.

Ezután az elnökség elfogadta a szervezet jövõ évi költségvetését, megvitatta a tagszervezetek beszámolóit, két új szervezetet (a máltai GHDS és a román ANMR) felvett megfigyelõi státuszba, végül döntött a jövõ évi elnökségi ülések és a Kongresszus helyszínérõl és idõpontjáról, amely õsszel Brüsszelben lesz.

Hogy Párizs valóban megér-e a francia tagszervezet és az EUROMIL számára is egy misét, azt majd a jövõ bizonyítja be. Kompromisszumokra nyilvánvalóan szükség lesz, hiszen az érdekvédelmi munka többnyire errõl (is) szól. Azt azonban remélem – bízva az európai politikusok józan értékítéletében és belátásában –, hogy ehhez ma már nem lesz szüksége sem a franciáknak és még kevésbé az EUROMIL-nak arra, amit IV. Henrik közel négy és fél évszázaddal ezelõtt a siker érdekében megtett.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 03. 01., 12:35
Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy 2024. július 1-től a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet minden egészségpénztári tagsággal rendelkező tagjának rendszeres támogatást biztosít.
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2024. 05. 07., 10:09
A kihasználtságra és a tapasztalatokra való tekintettel a szerdai meghosszabbított nyitva tartást kizárólag előzetes egeztetés alapján biztosítjuk!
2024. 05. 29., 10:52
Tájékoztató a Hész XVIII. Országos Horgászversenyéről 2024. június 29-30. A HÉSZ Központi Iroda, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár Tiszamenti Katonai Repülősök alapszervezetének közreműködésével 2024. június 29-30-án horgászversenyt szervez a kengyeli (Szolnok, Martfű térsége) Crazy Carp Lake horgásztavon...
2022. 07. 19., 11:59
A LIGA Szakszervezetek támogatásával a csatolt linken szereplő üdülési lehetőségeket érhetik el tajgaink a 2024-es évben. Ehhez mindössze rendszeres tagdíjfizetés és a tagkártya felmutatása szükséges.

  JETfly Magazin

Rendkívüli intézkedésekkel készül az olimpia miatt megnövekedett utas- és csomagforgalomra az Air France. A légitársaság több ezer fővel növelte dolgozói létszámát, minden üzemképes repülőgépét menetrendbe állítja és megerősíti poggyászkezelő részlegét.

  Háború Művészete magazin

A közelmúltban számoltunk be lapunkon Brunei H145M rendeléséről, most pedig folytatódik a sor Belgiummal: az újabb beszerzés hírét a Párizsban megrendezett Eurosatory védelmi és biztonsági kiállításon jelentették be.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.