Továbbra is Mészáros Géza a Honvédszakszervezet elnöke
Megkerülhetetlen, számottevõ érdekképviseleti, érdekvédelmi intézmény lett a Magyar Honvédség keretein belül a Honvédszakszervezet. Ezt a tényt az elmúlt négy, illetve tizenhat év eredményei egyértelmûen visszaigazolják – mondta a IV. kongresszus ünnepélyes megnyitóján Mészáros Géza, a Hosz elnöke.
Az elsõ döntések
A köszöntõ szavak után Andor Tamás, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tájékoztatta a küldötteket arról, hogy a megnyitó idõpontjában a delegáltak 80%-a volt jelen. A kongresszus elsõ döntéseként megválasztotta tisztségviselõit: levezetõ elnöknek Czövek Jánost, segítõjéül pedig Koncsecskó Lászlót kérték fel.
A tisztségviselõk megválasztása után Czövek János arról tájékoztatta a küldötteket, hogy a tanácskozásról hangfelvétel készül, melyet a következõ kongresszusig õriznek meg. A Hosz elnöke külön is köszöntötte a korábban Szakszervezeti Munkáért díj kitüntetettjét, a névnapját ünneplõ Wertheim Albertet.
A Hosz megtalálta a partnerekkel a közös nevezõt.
A Himnusz hangjai után Mészáros Géza, a Hosz elnöke üdvözölte a megjelenteket, közöttük dr. Szekeres Imre honvédelmi minisztert és dr. Vadai Ágnest, a tárca államtitkárát.
A Hosz elnöke hangsúlyozta: mindig fontos és megtisztelõ, hogy a prominens vendégek és a Hosz tagjai egyaránt érdeklõdnek a szervezet munkája iránt. Elmondta, hogy a Hosz megtalálta a partnerekkel a közös nevezõt, s korrekt együttmûködést alakított ki mindazokkal, akik tenni tudnak a katonákért.
A szervezeti felépítés kapcsán tájékoztatta a jelenlévõket arról, hogy
a Hosz három lábon áll: érdekvédelmi, gazdasági és alapítványi szinten mûködik.
A konkrét érdekvédelemmel kapcsolatban nemcsak önmaga véleményét fogalmazta meg, amikor arról beszélt, hogy a fegyveres és rendvédelmi szféra példaadóként tekint a Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórum (HÉF) mûködésére. A küldötteknek eljuttatott írásos beszámoló – amely az elmúlt négy esztendõ történéseit dolgozza fel – korrekt és tisztességes munkáról ad számot. Nehéz, kemény munka áll mögöttünk – fogalmazott az elnök.
Soha nem fogunk visszaélni a tagság bizalmával.
- Úgy gondolom, mindig számíthattak ránk azok, akik a Honvédszakszervezettõl várták a megoldást gondjaikra, s azt is ígérhetem: soha nem fogunk visszaélni a tagság bizalmával. A siker azonban csak részben a miénk, ehhez kellett a tárca irányítóinak, illetékes osztályainak pozitív hozzáállása is. Kétségtelen azonban, hogy mindehhez megfelelõ keretet adott és jól elõkészítette a konzultációkat a HÉF titkársága. S ha már a köszönetnél tartunk: az EUROMIL, a Visegrádi Négyek egyaránt segítettek bennünket a hatékony érdekvédelemben – csakúgy, mint az FRDÉSZ és a LIGA szakszervezeti konföderáció.
A miniszteri hozzászólás
A Hosz a Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórumon is kezdeményezõ, elfogadott, ismert, jelentõs befolyással bíró érdekvédelmi szervezet
Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter hozzászólásában elmondta: civilként, ám politikusként kísérte figyelemmel, amikor az 1990-es évek elején sorban jöttek létre a szakszervezetek.
Örömteli ténynek tartja, hogy napjainkban már teljesen természetes dolog az egyenruhások érdekvédelme, a Magyar Honvédségen belüli szakszervezeti tevékenység.
- A Hosz a Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórumon is kezdeményezõ, elfogadott, ismert, jelentõs befolyással bíró érdekvédelmi szervezet – aktív, konstruktív és nagyon kemény tárgyalópartner. A szlogen igaz, mert magam is tudom és tapasztalom, hogy önök nélkül – önökrõl – nem döntenek.
Tudatában vagyok annak is, hogy az érdekvédelmi munka folyamatos konzultációt és rendszeres párbeszédet jelent. Megtapasztalhattam azt is, hogy az érdekvédõk mindig az embert, a munkavállalót tartották szem elõtt. A csapatlátogatások során megbizonyosodhattam arról is, hogy a Hosz valóban jelen van a katonák mindennapjaiban, s aktív szerepet vállal a helyi és az országos érdekegyeztetésben.
Dr. Szekeres Imre kiemelte: a Hosz szorgalmazására a HM élére állt a nyugdíjrögzítés ügyének. Jelenleg elkészült már egy törvénytervezet a szolgálati idõpótlék bevezetésérõl, s amennyiben a Parlament még az idén elfogadja, január elsejétõl az új jogszabály bevezetésre kerülhet.
A tiszthelyettesi állomány számára egyfajtakarriermodell bevezetését is fontosnak tartja a tárca.
A miniszter az elmúlt idõszak juttatásai közül kiemelte az étkezési utalványokat, a ruházati illetmény emelését és a katonáknak átadott üdülési csekket. Az elért eredmények azonban nem adnak okot az elégedettségre, hiszen jövõre változatlanul az életkörülmények javítása a cél. A miniszter hangsúlyozta: az érdekvédelmi munka legfontosabb láncszeme az ember, a katona.
- A Hosz életében és munkájának megítélésében egyaránt fontos a nemzetközi jelenlét – ezért is megtisztelõ, hogy az EUROMIL vezetõi ellátogattak a balatonkenesei fórumra. NATO tagságunk kötelezettségei pedig arra ösztönöznek bennünket, hogy minden lehetséges alkalmat felhasználjunk annak bizonyítására, hogy hazánk önkéntes hadereje alkalmas vállalt feladatainak magas színtû ellátására. A tárca irányítói természetesen azt is tudják, hogy helyi szinten is meghatározó szerepe van a Hosz-nak, s ezért támogatják az érdekvédõk és a parancsnokok hatékony együttmûködését.
A miniszter elmondta: kinevezésekor egy célja volt - az immár tizenhét éve tartó haderõreformot be kell fejezni. Ez sikerült, hiszen napjainkra kialakult egy új vezetési struktúra, meghatározták az optimális vezetõi létszámot, s a csapattagozatoknál is olyan állomány jött létre, amely eleget tud tenni az alkotmányban rögzített feladatainak. Ennek köszönhetõen hosszú távú, érdemi fejlõdés várható – egyre magasabb szinten. Szekeres Imre befejezésül elmondta, hogy a teljesítményösztönzés terén is várják a Hosz javaslatait. A jövõ feladataival kapcsolatban megfogalmazta: folytatni kell – központi forrásból – a katonák lakásproblémáinak megoldását és az állományból kikerülõk támogatását, mégpedig úgy, hogy az egyén számára mindig a legjobb megoldást kell megtalálni.
Lakásgondok: megszûnik a sorban állás.
Ezek közül a lakásgondok megoldása az egyik legégetõbb feladat – jövõre várhatóan ezen a téren megszûnik a sorban állás. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy változatlanul igénylik az érdekvédõk észrevételeit, konstruktív kezdeményezéseit. Szekeres Imre örömmel konstatálta, hogy az érdekvédõk a tárca jogalkotási tevékenységét is segítik.
- Egymásra vagyunk utalva, legyenek aktívak, ránk mindig számíthatnak a katonák – mondta a honvédelmi miniszter.
2008-ban az EUROMIL testületeiben is választásokat tartanak
Emmanuel Jacob, az EUROMIL elnöke köszöntõjében hangsúlyozta, hogy minden magyarországi látogatása meglepetéssel kezdõdik. Ezek közé tartozik a Hosz szervezetének növekedése, bõvülõ funkciója is. Ugyanez vonatkozik az EUROMIL-re is, amelynek legfontosabb célja változatlanul a katonák érdekeinek bemutatása a kontinens politikai vezetõinek. Elmondta, hogy 2008-ban az EUROMIL testületeiben is választásokat tartanak, s bízik abban, hogy az új ügyvezetésben a Hosz képviselõjét is megtaláhatják.
Anatolij Tyihonuk, a lengyel Konvent elnöke kiemelte: a kongresszus egy rendkívül sikeres munkát igazol vissza, s ezt a V4 keretében szerzett személyes tapasztalatai is megerõsítik. Ez a nemzetközi keret egyébként jó lehetõséget biztosít egymás szempontjainak megismerésére, a gyakorlati tapasztalatok megvitatására.
Tovább kell dolgozni a katonák jó pozíciójáért
Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke, a LIGA társelnöke hozzászólásában felidézte emlékeit, azt az idõszakot, amikor mindössze csak 2000 tagja volt az érdekvédelmi szervezetnek. Hosszú út vezetett a mai szervezeti formációhoz és a feladatokhoz – nehéz volt megértetni többek között azt is, hogy a Hosz nem parancsnokellenes. Az eddig elért eredmények azonban nem jelenthetnek megnyugvást, hiszen tovább kell dolgozni a katonák jó pozíciójáért. Kónya Péter köszönetet mondott a Hosz vezetõinek, akik megfelelõ intenzitással segítik az FRDÉSZ és a LIGA tevékenységét.
Breuer László, a Hodosz vezetõ titkára a civilek „harcos” üdvözletét tolmácsolva arra kérte a küldötteket, hogy válasszák meg a hiteles vezetõket, s jelöljék ki a követendõ utat. Mint fogalmazott:
A Hosz az FRDÉSZ és a LIGA zászlóshajója,
amellyel sok közös értéket teremtettek.
Sipos Géza, a BEOSZ elnöke nagy tapsot kapott arra a kijelentésére: ha ma is aktív katona lenne, szívesen vállalna közösséget ezzel az érdekvédelmi szervezettel.
Zsoldos Géza, a HÉF titkára a 15 éves HÉF legfontosabb eseményeire fókuszálta a hallgatóság figyelmét. Elmondta, hogy a HM vezetése a továbbiakban is számít a Hosz irányítóinak konstruktív kezdeményezéseire.
Díjátadás, jutalmazás
Ezt követõen – már a jutalmak és kitüntetések átadása során – Szakszervezeti Munkáért díjat kapott Andor Tamás, dr. Heiling Ottó és Varga Árpád.
Pénzjutalomban tizenöt fõ, míg tárgyjutalomban tizenkét Hosz tag részesült. A kongresszus elsõ napját állófogadás zárta, melyen dr. Vadai Ágnes államtitkár mondott pohárköszöntõt.
Beszámoló, program, az alapszabály módosítása
A Honvédszakszervezet legfõbb döntéshozó fóruma másnap Mészáros Géza felszólalásával folytatta munkáját. Az elnökség beszámolójához fûzött szóbeli kiegészítésében – bár sikertörténetként említette az elmúlt négy esztendõ tevékenységét – hangsúlyozta:
A Hosz vezetése tisztában van a gondokkal, a hiányosságokkal is.
Valamennyi tisztségviselõnek, kongresszusi küldöttnek köszönetet mondott az eddig végzett munkáért, hiszen e nélkül nem lehetne eredményes érdekvédelmi tevékenységrõl számot adni. Az írásbeli és a szóbeli elõterjesztést a delegáltak egyhangúlag fogadták el.
Ezt követõen Nagy Zoltán, az Ellenõrzõ Bizottság elnöke hozzászólásában elmondta, hogy az elõzõ kongresszus döntése értelmében az elmúlt négy évben már hétfõnyi testület látta el az ellenõrzõ tevékenységet. A bizottság nevében megállapította, hogy a tagszervezetek, a központi iroda, valamint az elnökség az elfogadott munkarendben végezték munkájukat, s az ellenõrzésekre is meghatározott ütem szerint került sor. Munkájuk fontosságát és elismertségét jelzi, hogy a negyedévenkénti ülések mellett többször kellett rendkívüli tanácskozáson értékelni a teendõket. Az EB munkájáról szóló beszámolót a küldöttek ugyancsak egyhangúlag fogadták el.
Szincsák Gyula alelnök ,,A szakszervezet programjának vitája és elfogadása” címû napirendhez fûzött szóbeli kiegészítést. Mint mondta: az alapvetõ célokat folyamatosan szem elõtt kell tartani – ez biztosítja ugyanis a folyamatosságot –, ám az élet számos változtatást is kikényszerített. Az EU tagság révén kinyílt a nemzetközi tér – ránk is kötelezõ érvényû lett néhány kritérium: ezek közé tartozik többek között a munkaidõ betartásának kötelezettsége. Az alelnök szólt a LIGA és az FRDÉSZ tagság elõnyeirõl, melyek tovább bõvítik a szakszervezet lehetõségeit.
- A haderõ- és államreform, valamint a konvergenciaprogram ugyan némileg fenyegeti eddigi eredményeinket, érezzük ezek negatív hatását, mégsem vonulhatunk vissza az új kihívások elõl. Korrigálni kell a korábban megfogalmazott céljainkat, s újabb feladatok várnak ránk a rekonverzió területén is. A professzionális haderõre történõ átállás, valamint a szerzõdéses katonákra vonatkozó jogszabályok számunkra kedvezõ átalakítása, módosítása egyik legsürgetõbb teendõink közé tartozik.
Optimisták lehetünk, hiszen erõsek vagyunk, s
hatékony válaszokat tudunk adni az élet által feltett kérdésekre.
A Honvédszakszervezet alapszabályának módosításához dr. Heiling Ottó alelnök fûzött szóbeli magyarázatot, esetenként alapos jogi vagy praktikus indokkal érzékeltetve a változtatás szükségességét. A témakörhöz Tóth Csaba, Bogár-Szabó Ádám és Sörös István kapcsolódott kérdéssel, illetve újabb elképzeléssel. A tervezetet a kongresszus két módosító javaslattal egyhangúlag fogadta el.
Az Egyéb kongresszusi határozatok – tagdíj mértéke, felosztás módja címû napirendi pont tárgyalása Szoboszlai Endrének, a Nyugállományú Tagozat elnökének hozzászólásával kezdõdött.
A Tagozat álláspontja szerint a következõ ciklusban a már inaktív Hosz tagok havonta 250 Ft. tagdíjat fizetnek, ám a következõ ciklus végéig ennek el kell érni az átlagtagdíj 60%-át. A módosító javaslattal együtt ugyancsak egyhangú szavazással fogadta el a kongresszus az elõterjesztést.
Tisztújítás
A kongresszus egyik legnagyobb érdeklõdéssel várt programja a tisztújítás volt. Ennek során a jelölõbizottság elnöke, Szekeres István az alapszervezetek és a haderõnemi gyûlések elõterjesztései alapján ismertette a Hosz tisztségviselõire tett javaslatokat.
A szavazatok összeszámlálása után bebizonyosodott, hogy a korábbi elnökség továbbra is teljes mértékben élvezi a tagság bizalmát, így a következõ négy évben ismét Mészáros Géza fogja irányítani a katonák reprezentatív érdekvédelmi szervezetét. Nem történt változás az alelnökök – dr. Heiling Ottó, Szincsák Gyula – személyében sem, míg az elnökség további tagjai: Andor Tamás (légierõ), Bátor Ferenc (szárazföld), Besenyei Csaba (logisztika), Gáspár Tamásné (közigazgatás) és Szoboszlai Endre (nyugállományú tagozat) lettek.
Az elnökségi tagok helyettesei Bácskai István, Varga Árpád, Mészáros Mária, Szendrei Zoltán lettek.
Az új elnökségi tag
Bátor Ferenc 1996-tól a Honvédszakszervezet tagja, Pécsett alapszervezeti vezetõ, késõbb hasonló tisztséget töltött be a hódmezõvásárhelyi alapszervezetnél. Két éve a szárazföldi haderõnem képviselõ-helyettesévé választották. Legfõbb célkitûzése, hogy helyi szinten is olyan új szolgáltatásokat kapjanak a tagok a szakszervezet közremûködésével, melyek megkönnyítik mindennapi életüket, segítik, támogatják egyéni boldogulásukat. Elnökségi tagként arra törekszik, hogy a szárazföldnél mûködõ alapszervezetek, a Hosz tagjai hasonló szintû szolgáltatásokat kapjanak, mint a hódmezõvásárhelyi kollégák. A kongresszuson tisztségében megerõsített elnökségi tag az információáramlás felgyorsítását, és a jelezett problémákra való gyors reagálást tartja legfõbb feladatának. Bátor Ferenc – aki 2007 októberétõl a szárazföldi haderõnemet képviseli az elnökségben – 1988-ban kezdte tanulmányait a Kossuth Lajos Katonai Mûszaki Fõiskolán. Elsõ munkahelyén, Kiskunhalason szakasz -, majd ütegparancsnok s az alakulat megszûnése után azonos beosztásba került Pécsett a tüzérdandárnál. Ezt követõen Hódmezõvásárhelyen a 37/4 mûszaki zászlóaljnál a felderítõrészleg vezetõje – újabb átalakítás, átszervezés után pedig az 5/3 megbízott zászlóaljparancsnoka.
Az ellenõrzõ bizottság elnöke továbbra is Nagy Zoltán, a testület tagjai: Balogh Tibor, Bazsik István, Katócs Zsolt, Mihálykó Sándor, Szíjjártó Zsolt és Varga Árpád. A bizottság póttagjai Bali János, Szabó Csaba és Rózsahegyi Miklós lettek.
A szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatója után Mészáros Géza valamennyi megválasztott tisztségviselõ nevében köszönetet mondott a küldötteknek az elvégzett munkáért és a bizalomért. Az elnök jelezte: azt a munkát végezték el, melyet közösen határoztak meg.
- Bízom benne, hogy a ciklus végén hasonló eredményekrõl számolhatok be, mint ezen a kongresszuson. Kérem a küldötteket és valamennyi szakszervezeti tagot, hogy támogassa munkánkat a katonatársadalom érdekében.
(A Hosz régi-új elnökével készített - kongresszust értékelõ - interjúnkat lapunk januári száma közli majd - a szerk.)
A kongresszus végén Jáger Tibor a HOMNYP nevében gratulált és ajándéktárgyakat adott át az elnökségi tagoknak. A kongresszuson megjelent külföldi partnerszervezetek nevében Emmanuel Jacob, az EUROMIL elnöke és a szlovák katona-szakszervezet képviselõje is gratulált a Hosz elnökének és ügyvezetésének.
A Hosz IV. kongresszusára januári számunkban még visszatérünk, akkor - egyebek mellett - a szervezésben és a lebonyolításban aktívan közremûködõkrõl, így az ügyvezetés tagjai és a balatonkenesei üdülõ alkalmazottai által végzett kíváló munkáról is olvashatnak - a szerk.
Süli Ferenc – Szita Róbert
Fotók: Kiséri–Nagy Ferenc
A IV. kongresszus záróaktusaként a küldöttek az alábbi sajtóközleményt fogadtak el.
Sajtóközlemény
A Honvédszakszervezet – november 15-17 között megrendezett – kongresszusa döntött az elnökség 2003-2007 közötti idõszakban végzett tevékenységérõl szóló, valamint az Ellenõrzõ Bizottság beszámolójáról. A katonák egyetlen reprezentatív szakszervezete – megerõsítve az eddig követett irányvonalat – végrehajtotta a program korrekcióját, követve a társadalomban és a honvédelmi ágazatban bekövetkezett gyökeres változásokat. A kongresszus nagyra értékelte, hogy a munkában dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter mellett a tárca politikai és katonai vezetõi is részt vettek: ez is jelzi, hogy a reprezentatív szakszervezet kellõ figyelmet és súlyt kap a szaktárca vezetése részérõl. A döntéshozó fórum megnyugtatónak tartja, hogy a Hosz megkerülése nélkül ma már nem lehet az állományt érintõ döntéseket hozni. A kongresszus küldöttei kifejtették, hogy a speciális, saját jogálláshoz (Hjt.) kötõdõ illetményelemeket továbbra is meg kell õrizni, ugyanakkor a Hosz az állomány stabilizálása érdekében elengedhetetlennek ítéli meg a szerzõdéses legénységi szolgálat vonzóbbá tételét. A kongresszus álláspontja szerint a honvédelmi tárcánál folytatott érdekegyeztetés helyzete alapvetõen jó, ez pedig kifejezõdésre jut az utóbbi hónapokban – az állomány élet- és munkakörülményei színvonalának megõrzése és javítása érdekében – kötött megállapodásokban is. A kongresszus úgy ítélte meg, hogy a haderõ-átalakítás során a szakszervezet tárcaszinten sikeresen képviselte az állomány érdekeit, s ennek köszönhetõen többek között vállalható kereset-megállapodást, illetve a szolgálati nyugdíj átalakítása során méltányos szabályok bevezetését is el tudta érni. A kongresszus felhatalmazást adott a Hosz vezetésének, hogy továbbra is markánsan képviselje a katonák érdekeit a hazai (LIGA és FRDÉSZ) és a nemzetközi (EUROMIL, Visegrádi Négyek) szinten is. A Hosz érdekérvényesítési tevékenysége során továbbra is aktív, határozott és konstruktív szerepet kíván betölteni. A döntéshozó fórum elfogadta a szakszervezet programjának, Alapszabályának módosítását, valamint az egyéb kongresszusi határozatokat is.
Balatonkenese, 2007. november 16-án
Mészáros Géza sk.
elnök, Hosz
Emlékek
Wertheim Albert 1996-tól tagja a Honvédszakszervezetnek: ekkor lépett életbe a Hszt. is amelyet mulasztásos törvénysértések sorozata követett. A parancsnokok ebben az idõben számtalan kötelezõ juttatást nem vettek figyelembe, s emiatt több ezer munkaügyi per indult.
- Bár eredendõen parancsnok-párti vagyok, számomra elfogadhatatlan volt, hogy a beosztottaknak bíróság elõtt kelljen jogos járandóságaikat követelni. Akkor is, ma is az az álláspontom: az érdeksérelmeket, konfliktusokat „házon belül” kell rendezni. Ez annál is inkább elérhetõ, mert a honvédségen belül sok olyan dolog létezik, amelynek elsimítása gyakran pénzbe sem kerül. Sok kis apró gesztus is jelentõsen javíthat a munkahelyi légkörön. A Hjt. módosítása a munkaügyi perek számát is jelentõsen csökkentheti.
A Szakszervezeti Munkáért díj kitüntetettje ma már nyugállományú, a Parlament Honvédelmi Bizottsága elnökének tanácsadója, több civil szervezet és tudományos testület tisztségviselõje, tagja. Örömmel vette a kongresszusra szóló meghívást, hiszen itt ismét találkozhatott azokkal a bajtársakkal, akikkel hosszú éveken keresztül együtt dolgozott a katonai érdekvédelem területén.
Vélemények, visszaemlékezések
Volentér Mihály, a KÉSZ alapító tagja, a Hosz egykori alelnöke, illetve ügyvezetõ elnöke szerint jól elõkészített, európai színvonalú kongresszust tartott a szakszervezet, amely hûen tükrözi az érdekvédelmi szervezet súlyát és jelentõségét. S bár nem létezik olyan szervezet, amelynek életében ne lettek volna apró, kellemetlen intermezzók, kisebb kisiklások, ezekbõl mindig megújulva került ki a Hosz. Az élet- és munkakörülmények változásával azonban mindig újabb problémák jelentkeznek, ez pedig törvényszerûen együtt jár új emberek, új kihívások megjelenésével. Idõnként szükségszerû, hogy stratégia- és irányváltásra kerüljön sor, s ehhez meg kell nyerni a politikai irányítók szimpátiáját, egyetértését is. Az évek óta Berlinben élõ fõtiszt ezen a kongresszuson kapta meg a II. osztályú Honvédelemért Kitüntetõ címet, melyet a HÉF 15. évfordulója alkalmából adományozott számára a honvédelmi miniszter.
Bagdi Sándor alapító tag ma már nyugállományú, de napjainkban is szeretettel és meghatottan gondol vissza azokra az évekre, amikor néhány tucat barátjával, fegyvertársával együtt élharcosa volt a Honvédszakszervezet, illetve elõdjének, a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége megalapításának. A Szakszervezeti Munkáért díj kitüntetettje elismeréssel szólt a Honvédszakszervezet hatékony tevékenységérõl, s persze némi nosztalgiával gondolt viszza arra az idõszakra, amikor maga is aktívan részt vehetett ebben a munkában.
Szakszervezeti Munkáért díj kitüntetettje: Andor Tamás
A Honvédszakszervezet egyik emblematikus egyénisége, a légierõ haderõnem képviselõje 1991-ben már jelen volt a Katonák Érdekvédelmi Szövetségének megalapításánál. A keszthelyi katonai szolgálat után 1999-tõl a gyõri alapszervezet vezetõje, négy éve pedig õ képviseli a haderõnemet az elnökségben.
- A szakszervezeti vezetõ néha rendkívül magányos, holott esetenként több száz vagy több ezer katonát tudhat álláspontja mögött. Esetenként mégis elõfordul, hogy csak a problémával kerül szembe az ember, s ez sok álmatlan éjszakát jelent. Úgy gondolom, ez a díj nemcsak az én érdemem, nemcsak az én elismerésem, hanem valamennyi szakszervezeti tagunk és a légierõ elismerése is. Köszönöm munkatársaimnak – korábbi és jelenlegi kollégáimnak is, hiszen ez azt igazolja, hogy a légierõ meghatározó a Honvédszakszervezet életében. Meggyõzõdésem, hogy a Szakszervezeti Munkáért díj nem egy emberrõl, nem egy aktivista tevékenységérõl szól, hanem a közösség egészérõl, és az érdekvédelem hatékonyságáról.
(A 2007. évi díjazottakat bemutató sorozatunkat januári számunkban folytatjuk, akkor dr. Heiling Ottó alelnök mondja el érzéseit, gondolatait. - a szerk.)
Ez történt a kongresszuson...
A Hosz-Tv novemberi kiadásában a balatonkenesei IV. kongresszus történéseit dolgozta fel a stáb. Az ünnepélyes megnyitó hozzászólásai után a kitüntetettek és a jutalomban részesült tisztségviselõk, de a csoportoktól, alapszervezetektõl érkezett küldöttek benyomásait is megtudhatják. A mintegy 40 perces összefoglaló végén a Hosz elnöke értékeli a legfõbb döntéshozó fórum eseményeit. Jó tévézést mindenkinek!