A jogász válaszol

A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) 51.§-a az alábbiképpen szabályozza a szolgálati viszony módosításának egyes eseteit:

51. § (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthetõ, és egyidejûleg

a) magasabb beosztásba kinevezhetõ;

b) azonos beosztásba áthelyezhetõ;

c) rendelkezési állományba áthelyezhetõ.

(2) Az azonos beosztásba való áthelyezés kérelemre is történhet.

(3) Alacsonyabb beosztásba helyezés az állomány tagjának méltányolható kérelmére a viselt rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba történhet.

(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt esetekben az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlõ egyéni érdekét figyelembe kell venni.

A különös méltánylást érdemlõ egyéni érdekeket a 10/2002. HM rendelet 51.§-a sorolja fel.

Az 51.§-ban említett azonos, vagy magasabb beosztásba történõ áthelyezést, kinevezést a hivatásos állományú katona – hacsak nem tudja az ún. különös méltánylást érdemlõ egyéni érdekek valamelyikével visszautasítani – köteles elfogadni. Visszautasításra csak az alacsonyabb beosztás esetén van lehetõség, mivel az saját kérelmére történhet.

Szerzõdéses állományú katonák esetében különbség van abban, hogy az a katonai szervezet, ahol a katona szolgál, átalakul vagy megszûnik. Átalakulás esetén, ha a szerzõdés az adott katonai szervezethez szól, az azonos, vagy magasabb beosztásba áthelyezés, kinevezés az 51.§-ban említett módon kerül végrehajtásra. A katonai szervezet megszüntetése esetén viszont az a szerzõdéses katona, akit az adott katonai szervezethez köt a szerzõdése, semmilyen más beosztás elfogadására nem kötelezhetõ.

Hivatásos állományú katona a végkielégítés összegének felére jogosult, ha a kinevezést, áthelyezést alapos indok nélkül elutasítja. Szerzõdéses állományú katona ebben az esetben is megkapja a leszerelési segélyt, feltéve, hogy már legalább 3 évet leszolgált.

59. § (1) Az állomány tagjának szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethetõ meg, ha

a) az Országgyûlés vagy a Kormány döntése alapján a Honvédségnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és e miatt további szolgálatára nincs lehetõség;

b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszûnt;

c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot;

d) a 48. § (1) bekezdése alapján rendelkezési állományban nem tartható.

(2) Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

d) az 51. § szerinti kinevezést, beosztásba, illetve állományba helyezést alapos indok nélkül elutasítja.

A Hjt. 59.§ (1) c) pontját – a Hjt-vel szó szerint megegyezõ – Hszt-ben az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Emiatt a Hjt-ben is várható a törvényszöveg módosítása. A módosítást követõen tehát nem lesz lehetõség arra, hogy létszámcsökkentés vagy átszervezés nélkül az állomány tagja felmenthetõ legyen csupán azon az alapon, hogy megszerezte a szolgálati nyugdíjjogosultságot.

TÁJÉKOZTATÁS Hjt-MÓDOSÍTÁSRÓL

2007. január 1-én módosult a Hjt. 60. § (2) bekezdése. A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlõ részletekben jogosult. Ennek értelmében a hivatásos katonának már nem az utolsó munkában töltött napon fizetik ki a teljes felmentési idõre (pontosabban a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére) járó távolléti díjat, viszont a szerzõdéses katonáknak továbbra is egy összegben.

További módosulás a Hjt. 67.§ új (8) bekezdése:

„Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidõs jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési idõbõl hátralevõ idõ tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló idõszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.”

Mint látjuk, ez sem érinti a szerzõdéses katonákat, tehát õk továbbra is elhelyezkedhetnek bárhol dolgozni, a távolléti díjat nem kell visszafizetniük (idõarányosan sem), és a leszerelési segélyre is jogosultak lesznek.

TÁJÉKOZTATÁS NYUGDÍJ MELLETTI MUNKAVÉGZÉSRŐL

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény új 83/B.§-a a következõ új elõírásokat tartalmazza a nyugdíj melletti munkavégzésrõl:

(1) Ha a 62. életévét be nem töltött,

a) elõrehozott, csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjban,

b) korkedvezményes nyugdíjban,

c) bányásznyugdíjban,

d) korengedményes nyugdíjban, illetve

e) az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában

részesülõ személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetõleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítõ tevékenységet folytat, és az ebbõl származó, járulékalapot képezõ jövedelme meghaladja a tárgyév elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követõ hónap elsõ napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a járulékalapot képezõ jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.

(2) …

(3) …

(4) A nyugellátás szüneteltetésének idõtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minõsül. Az ellátás újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell. (Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelõzõ összegének a 22/A. § szerinti emeléssel, továbbá az idõközben végrehajtott emelésekkel növelt összege illeti meg. A tizenharmadik havi nyugdíjra jogosultságnál a szünetelés idõtartamát is figyelembe kell venni.) (22/A.§: A nyugellátás szüneteltetését kérõ személynek a nyugellátását, kérelemre minden megszerzett 365 nap szolgálati idõ után, a járulékalapot képezõ kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,4 százalékával meg kell emelni.)

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt, kötelezõ szüneteltetéssel összefüggõ rendelkezéseket a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell, a rájuk vonatkozó - külön törvény szerinti - eltérõ nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokra figyelemmel.

A szolgálati nyugdíjban részesülõkre tehát a szolgálat mindenkori felsõ korhatáráig, vagyis jelenleg 57 éves koruk eléréséig vonatkozik ez az elõírás. Fontos tudnivaló még, hogy ez a módosítás 2008. január 1-én lép hatályba, de aki 2007. december 31-én nyugellátásban részesül, arra majd csak 2010. január 1-tõl.