A jogász válaszol

VÉDÕITAL BIZTOSÍTÁSA

E-mailben kaptam az alábbi kérdést egy tagunktól, mely védõital biztosításáról szól. A kérdés az elmúlt nyarat követõen íródott, de azért az idén is aktuálissá válik nemsokára, illetve az is tény, hogy védõital nem csak a nyári nagy melegben, hanem a téli hidegben is jár.

Tisztelt Hortobágyi Úr!

Jelenleg külszolgálaton vagyok. A parancsnokunk a minap egy nekem nem tetszõ intézkedést foganatosított. Eddig korlátlanul juthattunk ásványvízhez, amely a nyári forróságban igen nagy számban fogyott, de mostantól a „tudományosan megállapított kvóta“ fejenként 4,5 l-re lett korlátozva, melybõl 1,5 liter ásványvíz, a maradék pedig leves, tea, tej, üdítõ formájában kapható. Kérdésem az lenne, hogy ez az intézkedés törvényes és etikus? Én naponta feladattól függõen 3-6 liter ásványvizet ittam, már tudom, jóval a megengedett keret felett. Kérem szíves állásfoglalását problémám felvetésében.

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a védõital mennyiségére vonatkozó elõírást sehol sem találtam. A kérdéssel kapcsolatban az alábbi információim vannak:

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvényben az alábbi utalás található:

33.§ (2) Ha az (1) bekezdésben elõírt levegõ vagy klíma biztosítása mûszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védõeszközt alkalmazni, illetõleg védõitalt juttatni.

34.§ A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelõ mûszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetõséggel, védõitallal - gondoskodni kell a munkavállalók idõjárás elleni védelmérõl.

47.§ A munkavégzésre, a munkafolyamatokra, a munkahelyre, a technológiára, a munkaeszközre, az egyéni védõeszközre és a védõitalra vonatkozó részletes elõírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza.

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet a Szervezeti Munkavédelmi Szabályzat (SzMvSz) tartalmi követelményeirõl szólva elõírja, hogy annak tartalmaznia kell az egyéni védõeszközök juttatásának rendjét (ideértve: védõital, bõrvédõ készítmények, tisztálkodószerek is). Az egyéni védõeszköz juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági szaktevékenységnek minõsül. A védõital juttatás szabályozásánál ki kell térni a következõkre:

- a védõitalra jogosultság feltétele (pl. téli idõszak),

- a védõitalra jogosító munkakörök (célszerû mellékletbe foglalni),

- védõital fajtája,

- a védõital ellátásért felelõs személy, szervezet,

- az ellátás szervezése (megrendelés, elosztás módja és helye, a védõital kihordására és kitöltésére szolgáló eszközök biztosítása).

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a helyiségek, terek hõmérsékletérõl az alábbi elõírásokat tartalmazza:

7.§ (10) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védõitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hõmérsékletû ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hõmérsékletû ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítõszerrel ízesített.

(11) A hidegnek minõsülõ munkahelyen a munkavállalók részére +50°C hõmérsékletû teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez … cukrot, illetve édesítõszert kell biztosítani.

(12) A védõital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérõ mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védõital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

A Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról szóló 22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet a védõital norma szerinti ellátásáról, illetve a természetbeni élelmezési ellátásról a következõ elõírásokat tartalmazza:

Védõital norma szerinti ellátás

23. § Védõital norma a katonai szervezetek üzemeiben, mûhelyeiben, munkahelyein a külön meghatározott beosztásokban munkát végzõk után számítható fel, külön szakintézkedés alapján.

A VI. számú élelmezési norma szerinti természetbeni élelmezési ellátás esetei:

11. A katasztrófák elleni védekezésre, elhárításra kirendelt állomány, a kirendelés napjától az állandó körletbe, katonai szervezethez visszaérkezés napjáig, a norma kétszeres szorzóval számított értékében. A norma terhére alapétkezést, éjszakai pótlékot, az idõjárási viszonyoknak megfelelõ védõitalt kötelezõ biztosítani.

A Honvédelmi Minisztérium fejezetéhez tartozó szervezetek állománya élelmezési pénznormáinak és térítési díjainak megállapításáról szóló 26/2006. (XI. 17.) HM rendelet szerint az élelmezési alap- és pótnormák általános forgalmi adóval növelt bruttó értéke:

1. sz. védõital                                98 Ft/fõ/nap

2. sz. védõital                                34 Ft/fõ/nap

3. sz. védõital                                63 Ft/fõ/nap

Mint láthatjuk, a védõital jogosultság feltételei szabályozottak, a mennyiségrõl azonban nem esik szó, csak a 26/2006. HM rendelet tartalmaz normákat a védõital napi költségére vonatkozóan.

FÜGGELMI VISZONYOK

A következõ kérdés ugyancsak e-mailben érkezett hozzám:

Tisztelt Hortobágyi Úr!

Hivatásos katona vagyok, a feleségem ugyanennél az alakulatnál étkezde vezetõként, közalkalmazotti státuszban tevékenykedik.

A konyhára, étkezdére munkavégzés céljából levezényelt szerzõdéses katonák (legénységi és tiszthelyettesi állomány) egynémely tagjai nehezményezik és nem fogadják el azt a tényt, hogy nekik egy közalkalmazott a munkahelyi vezetõjük és az étkezdén végrehajtásra kerülõ feladataikat is õ hivatott megszabni. Szerintük ilyen nem lehetséges, hogy nekik, katonáknak egy közalkalmazott mondja meg, mit és hogyan kell tevékenykedniük.

Kérdésünk tehát az, hogy szabhat-e feladatot honvédségi közalkalmazott szerzõdéses illetve hivatásos katonának, ha a szóban forgó személy a komplexum (jelen esettben az étkezde) vezetõje?

Ugyanennek a csapatnak (az étkezdére munkára vezényelt állomány) a másik problémája az, hogy mi házastársak vagyunk. Az alegységnél én vagyok a szolgálati és szakmai elöljárójuk, az étkezdében pedig a nejem. Szerintük ez összeférhetetlenség, mert mi bizonyára mindent megbeszélünk az õket érintõ munkahelyi dolgokról, és csak ezek után hozunk döntéseket személyüket illetõen. Elgondolásuk szerint ez a tény negatívan hat mindahányukra. Kérdésünk tehát az, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség ténye ebben az esetben? Válaszát mihamarább várjuk.

A kérdés elsõ felére vonatkozóan a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény (Hvt.), valamint a Szolgálati Szabályzat ad útmutatást. A Hvt. kimondja, hogy

92. § (1) A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása: elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed: alárendelt.

93. § (1) Az általános hatáskörû elöljáró, illetõleg felettes: a szolgálati elöljáró, illetõleg hivatali felettes, a neki alárendelt katonák: a szolgálati, illetõleg hivatali alárendeltek. Szolgálati elöljáró az eseti szolgálati feladat teljesítésének irányítására, vezetésére kijelölt katona is.

103. § (1) A katonai szervezet élén a parancsnok, vezetõ (a továbbiakban együtt: parancsnok) áll, aki a jogszabályok és az elöljárók által meghatározott keretek között vezeti a katonai szervezetet. A parancsnok szolgálati hatásköre kiterjed az általa vezetett katonai szervezet mûködésének minden területére. A parancsnok a katonai szervezet szolgálati viszonyban álló állományának szolgálati elöljárója, a más jogviszonyban álló állományának felettese. A parancsnokot az arra hatáskörrel rendelkezõ elöljáró nevezi ki.

108. § (1) A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bûncselekményt követne el.

A Szolgálati Szabályzat pedig egyértelmûen kimondja:

32.1. Állománytáblában, munkaköri jegyzékben, illetve szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott esetekben a katonának nem katona személy is lehet felettese (a továbbiakban: hivatali felettes), akivel szemben a katona beosztottnak minõsül. A hivatali felettes számára meghatározott hatáskörben kiadott egyedi utasításait a katonabeosztottai kötelesek végrehajtani.

A kérdés második felére vonatkozóan a Hjt. 70.§-a szabályozza az összeférhetetlenség eseteit:

70. § (1) Az állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást,

a) amelyben közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerül,

b) amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül gazdasági tevékenységnek minõsülõ kapcsolatba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdonrésze van, vagy a hozzátartozó a gazdasági tevékenységre befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el,

c) az a) és b) pontban foglaltak alól az érintettek kérelmére és az állományilletékes parancsnok (vezetõ) javaslatára rendkívül indokolt esetben a miniszter felmentést adhat.

Így láthatjuk, hogy az egymással közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyban nem lévõ házastársak esetén nem áll fenn összeférhetetlenség.