2024. 06. 22. szombat
Paulina
: 398 Ft   : 372 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A házasság felbontásának egyes vagyoni jellegû jogkövetkezményei

Hosz  |  2007. 11. 07., 18:47

Az elmúlt hetekben nagy számban kerestek meg kollégáink családjogi kérdésekkel, elsõsorban a házasság felbontását, a válást követõ vagyonmegosztással kapcsolatban. A rovat biztosította terjedelemben ebben a hónapban megpróbálok a felmerült legfontosabb kérdésekre választ adni.

I.,

A jelenleg hatályos törvényi szabályozás (a többször módosított 1952. évi IV. törvény /Csjt./ a házasságról, a családról és a gyámságról) ún. vegyes rendszert tartalmaz, a közös vagyon mellett, egyes vagyontárgyakat a házastársak különvagyonához tartozónak tekint.

A házasság megkötésével egyidejûleg a házastársak között vagyonközösség keletkezik a házassági életközösség idejére. Ennek megfelelõen ezen idõtartam alatt a felek által akár külön-külön, akár együttesen szerzett vagyon(tárgyak) osztatlan közös tulajdont képeznek. (Ez alól kivételt jelent mindaz, amely valamely házastárs különvagyonához tartozik, valamint az az eset, ha a felek között házassági vagyonjogi szerzõdés rendezi a viszonyokat.) Ellenkezõ megállapodás hiányában, a különvagyon haszna is közös vagyont képez azonban, így például a szellemi alkotás után járó esedékes díj, vagy a gazdasági társaságban meglévõ üzletrész haszna.

A házastárs különvagyonához tartozik:

a házasságkötéskor már megvolt

a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott

a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékû mennyiségû

a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy,

valamint amit a felek vagyonjogi szerzõdésükben a különvagyonba utalnak.

II.,

A meglévõ vagyonközösség két esetben szûnik meg. Egyrészt ha a felek házassága valamilyen okból megszûnik (házastárs halála, felbontás vagy érvénytelenítés), másrészt ha a házasság ugyan nem szûnik meg, de az életközösség igen. Fenti esetek közül az alábbiakban a címben megjelenített esetet kívánom részletesebben bemutatni.

II/ 1., A házasság bírói felbontása

Önmagában a házasság felbontása is megszünteti a vagyonközösséget, a közös vagyon megosztására ezt követõen kerülhet sor, amely megvalósulhat egyezség vagy per útján.

Amennyiben a felek a házasság felbontását egyezõ akaratnyilvánítással kérik (ez az ún. „közös megegyezéses válás”), úgy meg kell egyezniük az alábbiakban, melyre vonatkozó megállapodásukat a bíróság részére a keresetlevélhez csatolniuk kell.

A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a közös gyermek elhelyezésére és tartására (tartásdíj %-os mértékének és minimum fizetendõ összegének meghatározása)

a szülõ és a gyermek(ek) közötti kapcsolattartásra

a házastársi tartásra (rászorultság esetén)

a közös lakás használatára

valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezséget, melyet (amennyiben minden fenti kérdésben létrejön az egyezség) a bíróság végzéssel hagy jóvá.

Ha a felek közös vagyona kizárólag ingóságokból áll, amelyet egymás között már megosztottak és a birtokba adás is megtörtént, úgy egyezségüknek e tekintetben csupán azt kell tartalmaznia, hogy egymással szemben további követelésük nincs.

Közös megegyezésre irányuló kérelem, illetve megállapodás hiányában az egyik házastárs kérelme alapján a bíróság dönt a házasság felbontásáról, valamint az erre irányuló egyidejû kérelemre (vagy utóbbi hiányában külön eljárásban) a vagyoni viszonyok rendezésérõl. A bíróság határozatának a közös vagyon egészére ki kell terjednie, minden vagyonjogi igényt együttesen és véglegesen kell elbírálni.

Ahhoz, hogy a bíróság a megosztásról dönteni tudjon, ún. vagyonleltár felállítása szükséges. Az egyes vagyontárgyak értékét az életközösség megszûnésekor fennálló állapotuk és az aktuális értékviszonyok szerint kell megállapítani. (fontos! tehát nem az új értékén!)

II/2., A lakáshasználat rendezése

Még abban az esetben - ha a felek közös megegyezéssel kérik a házasság felbontását - sem hozható tehát jogerõs ítélet a házasság felbontása kérdésében mindaddig, amíg a közös lakás használatáról egyezség nem születik.

Megjegyzendõ, hogy mind a házasulók, mind a házastársak, késõbbi vitáik elkerülése érdekében, szerzõdéssel elõre is rendezhetik a közös lakás további használatát a házasság felbontása esetére, így például megállapodhatnak abban, hogy egyikük – elhelyezési és térítési igény nélkül – elhagyja az ingatlant. A megállapodást – mely a házasság megkötése elõtt és után is megköthetõ - közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.  Az érvényes megállapodástól eltérõen kizárólag a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára tekintettel  rendezheti a felek lakáshasználatát a bíróság.

Fontos! A Csjt. alaptételként rögzíti, hogy a törvény alkalmazása során minden esetben a kiskorú gyermek érdekeire figyelmemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Így a házastársak kiskorú gyermeke részére önálló lakáshasználati jogosultságot is biztosít, melyet – életkörülményeire is tekintettel – általában a volt közös lakásban kell biztosítani, azon eset kivételével, ha a gyermeknek más önálló lakása van. Természetes a döntésben befolyásoló szereppel bír az is, hogy a gyermek melyik szülõnél kerül elhelyezésre.

a., Közös tulajdonban vagy bérletben lévõ lakás használatának rendezése:

Eltérõ megállapodás hiányában a bíróság a lakás használatát megoszthatja (megosztott használat, vagy mûszaki megosztás elrendelése), amennyiben annak objektív és szubjektív feltételei fennállnak. A lakás objektíve akkor osztható meg, ha azt:

alapterülete,

alaprajzi beosztása,

és helyiségeinek száma lehetõvé teszi.

Fenti feltételek megléte esetén sem osztható meg azonban az ingatlan használata, ha a közös használat a másik házastárs, vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár (szubjektív oszthatatlanság). Csak olyan érdeksérelem vehetõ figyelembe, amely a házastárs korábbi magatartására vezethetõ vissza, pl. botrányos, garázda, súlyosan zavaró magatartás, bántalmazás.

Amennyiben a megosztás megoldásként nem vehetõ figyelembe és lakáscserével történõ rendezésre sincs mód, a bíróság az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi, megállapítva részére a lakáshasználati jog reá esõ, arányos ellenértékét (utóbbi tétel a lakás beköltözhetõ és lakott forgalmi bruttó értékének különbözete, mely arányosan illeti meg az érintettet).

b., A különvagyoni lakás és az önálló bérlet használata

Ha az érintett közös használatú lakás valamelyik házastárs különvagyona, vagy önálló bérlete, úgy a lakáshasználati jog ezen házastársat illeti meg. A másik házastársat a bíróság csak kivételes esetben jogosíthatja fel a lakás kizárólagos vagy megosztott használatára. Ez az eset akkor következhet be, ha az önálló lakáshasználati joggal rendelkezõ gyermek nála van elhelyezve (lásd.még:II/2.,pont harmadik bekezdése).

Utóbbi vonatkozásában, amennyiben a bíróság bérlakás esetében a nem bérlõ házastársat jogosítja fel a kizárólagos használatra, a bérbeadó érdekeire is tekintettel kell lenni, azaz hozzájárulása szükséges.

Rendkívül fontos azonban, hogy szolgálati lakás esetében a bérlõt még ez esetben sem lehet a lakás elhagyására kötelezni!

Remélem, hogy a fenti néhány sorral sikerült választ adni a legfontosabb és leggyakrabban felmerülõ kérdésekre. Amennyiben ezen vagy más témákat illetõen további kérdések merülnek fel, kérem, hogy megkereséseikkel forduljanak bizalommal jogsegélyszolgálatunkhoz!

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2024. 03. 01., 12:35
Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy 2024. július 1-től a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet minden egészségpénztári tagsággal rendelkező tagjának rendszeres támogatást biztosít.
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2024. 05. 07., 10:09
A kihasználtságra és a tapasztalatokra való tekintettel a szerdai meghosszabbított nyitva tartást kizárólag előzetes egeztetés alapján biztosítjuk!
2024. 05. 29., 10:52
Tájékoztató a Hész XVIII. Országos Horgászversenyéről 2024. június 29-30. A HÉSZ Központi Iroda, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár Tiszamenti Katonai Repülősök alapszervezetének közreműködésével 2024. június 29-30-án horgászversenyt szervez a kengyeli (Szolnok, Martfű térsége) Crazy Carp Lake horgásztavon...
2022. 07. 19., 11:59
A LIGA Szakszervezetek támogatásával a csatolt linken szereplő üdülési lehetőségeket érhetik el tajgaink a 2024-es évben. Ehhez mindössze rendszeres tagdíjfizetés és a tagkártya felmutatása szükséges.

  JETfly Magazin

Rendkívüli intézkedésekkel készül az olimpia miatt megnövekedett utas- és csomagforgalomra az Air France. A légitársaság több ezer fővel növelte dolgozói létszámát, minden üzemképes repülőgépét menetrendbe állítja és megerősíti poggyászkezelő részlegét.

  Háború Művészete magazin

A közelmúltban számoltunk be lapunkon Brunei H145M rendeléséről, most pedig folytatódik a sor Belgiummal: az újabb beszerzés hírét a Párizsban megrendezett Eurosatory védelmi és biztonsági kiállításon jelentették be.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.