Katonák Debrecenben

A város

Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az idõszámítás utáni nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék. A város északi részén lévõ Nagyerdõben és a keleti erdõs pusztákon megtalált Ördögárok is nagy határvédelmi rendszer része volt. (A védõvonalat képezõ mély és széles árok – amelyen az átjutást az oldalába és mélyébe beásott kihegyezett rönkfák akadályozták – egy kis rekonstruált része ma is látható a városból keletre, a Vámospércs felé vezetõ út déli oldalán, a „Zsuzsi” erdei kisvasút csereerdõi megállójánál.) A négy égtájat összekötõ utak találkozásánál több falu összeolvadásából létrejött Debrecen településtörténete a honfoglalás utáni évszázadokban alig ismert. Annyi bizonyos, hogy a tatárjárás utáni évtizedekben kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. A város neve 1235-ben, egy egyházi okiratban olvasható elõször.

Forrás: www.debrecen.hu

A polgármester, Kósa Lajos

– Polgármester úr! Milyennek ítéli meg Debrecen Megyei Jogú Város és a Bocskai István Lövészdandár kapcsolatát? Milyen helyi rendezvényeken vesz részt Ön, illetve hova, mely eseményekre invitálják meg a dandár parancsnokát, Kovács dandártábornokot?

– Elmondhatjuk, hogy a dandár és a város között nagyon szoros, szinte napi kapcsolat van, s a honvédség tagjai aktív résztvevõi a debreceni társadalmi eseményeknek. A honvédség képviselõi részt vesznek a nemzeti ünnepeinken rendezett városi megemlékezéseken, és egyéb olyan rendezvényeinken, ahol az Országzászlót katonai tiszteletadással vonjuk fel. A koszorúzási ünnepségeknek is aktív résztvevõi a díszõrök, illetve a koszorút vivõ katonák, s ezeken az ünnepségeken a Helyõrségi Zenekar is rendszeresen közremûködik. A dandárparancsnok urat minden fontosabb városi rendezvényre, jeles évfordulókon tartott megemlékezésekre meginvitálom. A város vezetõi pedig rendszeresen részt vesznek a Kossuth-laktanyában rendezett megemlékezéseken, ünnepségeken, s azokon az állománygyûléseken, melyek keretében a külföldi misszióba induló és onnan érkezõ alegységeket köszöntik. De az önkormányzat kezeli például a debreceni honvédtemetõt is, s évente német katonák is érkeznek ide a hadisírok gondozására, amelyhez a szükséges anyagokat, a megfelelõ munkafeltételeket mi biztosítjuk számukra.

A közelmúltban diszlokált az egri felderítõ zászlóalj Debrecen helyõrségbe. Milyen támogatást nyújtott a város az áttelepült katonáknak és hozzátartozóiknak?

– Az áthelyezés elõtt a debreceni polgármesteri hivatal munkatársai Egerben tájékoztatták a katonacsaládokat arról, hogy Debrecenben milyen környezet, a városban milyen szolgáltatások várják õket. Lakhatásuk megoldásában – amely egyébként is honvédségi feladat – sajnos nem tudtunk segíteni, de például a gyermekek számára megfelelõ iskolák kiválasztásában igen.

– Évek óta munkaerõpiaci tényezõnek számít a Magyar Honvédség. Polgármesterként, illetve országgyûlési képviselõként hogy ítéli meg, milyen felvevõpiac a helyi alakulat, illetve valóban vonzó ma a fiatalok körében a hadsereg?

– A sorkatonaság megszûnésével a hadsereg, a hivatásos katonaság számos fiatal számára ugyanúgy munkalehetõségként jön számításba, mint bármely más polgári foglalkozás. Természetesen mindez erõs elhivatottságot, fegyelmezettséget is kíván. Sok fiatal mindezzel komolyan vet számot, s úgy gondolja, hogy számára a honvédség biztos megélhetést, életpálya-modellt is kínál. Minden bizonnyal a külföldi békefenntartó missziókban való részvétel is erõs vonzást gyakorol a fiatalokra, de tapasztalni lehet azt, hogy nem csak az ezzel járó kiemelt jövedelem fontos a számukra, hanem az is, hogy megmutathassák: a magyar katonák jól képzettek, megbízhatók, s feladataikat mindenkor magas színvonalon el tudják végezni.

Speciális helyzetben

Több mint 50 évvel ezelõtt, 1951. november 1-jén alakult meg a dandár jogelõdje lövészezredként, Mezõtúr helyõrségben. Az 1960-as évektõl kezdve az ezred különleges kiképzési feladatokat is végzett. Ilyen volt a hivatásos tiszthelyettes képzés, a hivatásos tiszti hallgatók alapkiképzése, a rövidített sorkatonai szolgálatot teljesítõk kiképzése. Számos átalakítást és átfegyverzést követõen 1987-ben az ezredet gépesített lövészdandárrá szervezték át. 1990-ben megkezdõdött a Debrecenbe történõ átköltözés elõkészítése, mely 1991-ben fejezõdött be. 1990. szeptember 29-én ünnepi megemlékezés keretében a dandár felvette Bocskai István, Erdély fejedelmének nevét. 1996-ban a 2. gépesített lövészzászlóalj, majd 2000-ben a mûszaki század is Nyíregyházára települt, ezzel a dandár három helyõrségessé vált (a dandár kiképzõ bázisa a harmadik helyõrségben, Hajduhadházon található). A haderõreform eredményeként 2004-ben a nyíregyházi helyõrség megszûnt. Az ott elhelyezett alegységeik Debrecenbe, valamint Hajduhadházra költöztek. A nyíregyházi helyõrség megszûnésével egy idõben a dandár alárendeltségébe került a hódmezõvásárhelyi – idõközben megszûnt - 62. Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár két könnyû lövész zászlóalja, így a dandár továbbra is három helyõrséges katonai szervezetként végzi feladatait. A dandár elnevezése 2004. április 1-tõl Magyar Honvédség 5. Bocskai István Könnyû Lövészdandárra változott.

A NATO csatlakozás után a dandár feladatrendszere számos új nemzetközi kötelezettséggel bõvült. Egy könnyû lövészzászlóalj a Többnemzetiségû Szárazföldi Kötelék (MLF), a mûszaki század a „Tisza“ Zászlóalj, míg a hódmezõvásárhelyi könnyû lövészzászlóalj a Magyar-Román Közös Békefenntartó Zászlóalj magyar komponensét alkotja. A Többnemzetiségû Szárazföldi Kötelék dandár méretû nemzetközi erõ, mely - elsõsorban békefenntartói feladatok végrehajtására - olasz, magyar, szlovén részvétellel jött létre. Az 5/3. Bercsényi Miklós könnyû lövészzászlóalj részét képezi a közös Román - Magyar zászlóaljnak. A „Tisza“ Zászlóaljat Ukrajna, Románia, Szlovákia és Magyarország kijelölt mûszaki alegységei alkotják, feladata elsõsorban az árvízi védekezés segítése. A békefenntartási feladatok jelentõs szerepet játszanak a dandár életében. Januárban Irakból 113 fõ tért haza, februárban 231 fõ a koszovói békemisszióból, márciusban Macedóniából 40 fõ, valamint az ÖBSZ augusztusi váltása is a katonai szervezetre hárul.

Kovács József dandártábornok, a Bocskai István Lövészdandár parancsnoka lapunknak az alakulat és a város közötti kapcsolatról – egyebek mellett – elmondta, hogy a debreceni dandárparancsnokság speciális helyzetben van, hiszen Debrecen, Hódmezõvásárhely és Hajduhadház vezetõivel is kapcsolatban áll. A katonai alakulat és Debrecen Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala közötti együttmûködés terén – a dandárparancsnok szerint - az a legfontosabb, hogy a napi ügyekben elõre tudjanak jutni. A lövészdandár és a városi szervezetek közötti kapcsolatápolás az elõírt törvényi szabályzók szerint történik. Az alakulat részt vesz mind a városi rendezvényeken, mind pedig a Nemzeti Ünnepek alkalmával lebonyolított eseményeken. Emellett természetesen õk is meghívják a város elöljáróit a saját csapatünnepeikre, kiképzési rendezvényeikre. A rendkívül szerteágazó kapcsolat egyik példájaként említhetõ az egri felderítõ zászlóalj diszlokálása. Ekkor jelentõs segítséget kértek és kaptak is: az áttelepülõ hivatásos katonák lakhatásának megteremtésében, a hozzátartozók elhelyezkedésében és a gyerekek iskoláztatásában is támogatta a város a katonákat. A polgármester által vezetett helyi védelmi bizottsággal is szoros kapcsolatban vannak: legutóbb éppen a Szõke Lavina elnevezésû többnemzetiségû gyakorlatot tekintették meg a bizottsági tagok, a városi vezetõk. Sportkapcsolataik is kiemelkedõk: a dandár sportegyesülete a város egyesületeivel szoros együttmûködésben van, közös sporteseményeket bonyolítanak le, de egymás sportversenyein is részt vesznek. A kulturális programokban való aktív részvétel is jellemzõ, mind a szervezésben, mind a lebonyolításban együttmûködnek. A helyõrségi zenekar koncertje – már hagyományos módon – az Arany Bika Hotel hangversenytermében bonyolódik le – tette hozzá Kovács József dandártábornok.

A dandárparancsnokot ezt követõen az alakulat elõtt álló fõ feladatokról és a Honvédszakszervezettel való kapcsolatról is megkérdeztük.

- Augusztus 31-én befejezõdött a szervezeti átalakítás. Jelenleg már az új struktúra kipróbálása zajlik, tapasztalatokat gyûjtünk, s ha kell, módosítunk a szisztémán. Ami a kiképzési feladatainkat illeti: egészen október 12-ig a ,,Bevetési Irány 2007” elnevezésû gyakorlaton veszünk részt. A várpalotai Központi Gyakorló- és Lõtéren a mi dandárunk a fõ katonai feladatot végrehajtó katonai szervezet. Emellett persze fenntartjuk a NATO magas készenléti erõkbe felajánlott zászlóaljunk, valamint a 2007. december 31-ig szolgálatban álló EU-s harccsoportunk készenlétét is. Emellett a balkáni misszióinkat – koszovói, macedón, bosznia-hercegovinai – és az afganisztáni PRT-III-at is kiadjuk. Összességében 2007-ben mintegy 800 debreceni katona teljesít külföldön szolgálatot, ez a feladatrendszer természetesen 2008-ra is áthúzódik.

- Milyen a dandár vezetése és a Hosz helyi alapszervezete közötti kapcsolat?

- Kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszem a Hosz újonnan megválasztott alapszervezeti vezetõjével, Földesi András alezredessel. Napi munkakapcsolatban, személyes kontaktusban vagyunk, ez egyébként beosztásából fakadóan is így van. Minden ügyet megpróbálunk helyben megoldani, s ami az én hatáskörömben megoldható, azt meg is oldjuk, minden javaslatra reflektálok. A Hosz elnökével kiváló a kapcsolatom, örülök annak, hogy több országos szintû szakszervezeti rendezvénynek is a debreceni dandár alakulatai adtak helyet, mi voltunk a házigazdák. Ez azért is jó a számunkra, mert parancsnokként elsõ kézbõl értesülhetek a hivatásos és szerzõdéses katonák problémáiról, a Hosz-szal pedig egymást támogatva juthatunk elõbbre.

Az utánpótlásért dolgoznak

Az MH Kelet-Magyarországi Hadkiegészítõ Parancsnokság – Debrecenben mûködõ – 2. Toborzó és Érdekvédelmi Központjának parancsnoka Nagy Zoltán mérnök alezredes. Az átszervezések befejezõdtek, a kollégák megnyugodtak, a szakbeosztásokat tovább már nem lehet redukálni. Munkájuk során a hatékony kommunikáció, a tájékoztatás a legfontosabb. Több száz médiamegjelenés jellemzi ezt a munkát.

- A tájékoztató és kommunikációs munka során az elmúlt 6 esztendõben már több mint tízezren érdeklõdtek a katonai hivatásról, a Gripen-program során még vadászpilótának is jelentkeztek ebbõl a régióból. Sikeres toborzómunkánknak köszönhetõen – az elmúlt idõszak visszafogottabb toborzása ellenére is – a mintegy tízezer érdeklõdõbõl már ezren a Magyar Honvédség alakulatainál szolgálnak.

A 2007. január elsejével létrejött szervezetnél – ma már csak – tizenketten dolgoznak. Az itt szolgáló szakszervezeti tagokból hamarosan itt is megalakul a helyi Hosz csoport. Ezt egyébként Nagy alezredes is támogatja, hiszen – mint mondja – a parancsnoknak elemi érdeke, de munkahelyi kötelezettsége is, hogy védje a munkatársai érdekeit.

A Honvédszakszervezet jelenleg 5 csoporttal, 750 taggal – köztük az Egerbõl diszlokált hivatásos és szerzõdéses katonákkal – mûködik Debrecenben, ez mintegy 40%-os szervezettséget jelent. Amellett, hogy Jakubik András kelet-magyarországi területi ügyvivõ és Jáger Tibor szolgáltatás- és tagszervezõ is aktívan foglalkozik a tagtoborzással, saját hatáskörben, családi programok szervezésével, különbözõ kedvezmények, így színházjegyek vásárlásával, illetve tarnamérai programokkal is arra motiválják a katonákat, hogy mihamarabb a Hosz tagjaivá váljanak. A debreceni Hosz alapszervezet megbízott vezetõje Földesi András alezredes, az egyik csoportvezetõ pedig Biri Viktor…

A csoportvezetõ

Biri Viktort már lapunkból is ismerhetik olvasóink, õ a szakszervezet szerzõdéses szekciójának megbízott elnöke. Legutóbb a Hódmezõvásárhelyen lebonyolított Szerzõdéses Katonák Országos Konferenciáján (SZKOK) vett részt aktívan. Ez alkalommal arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen aktuális ügyek foglalkoztatják a debreceni katonákat. Viktor el is sorolta…

- Nagy várakozás elõzi meg az üdülési csekk kiosztását, illetve azt, hogy milyen felhasználási lehetõségei lesznek ennek a kedvezménynek. Kollégáimat az is foglalkoztatja, hogy vajon lesz-e illetményfejlesztés a következõ idõszakban, 2008-2009-ben. Továbbra is slágertéma a lakáshelyzet. Tudjuk, hogy sokaknak segít, segíthet a Hosz és a HM által közvetített lehetõség, a lakáslízing, ám a szerzõdéses legénységi állományhoz tartozó társaim - jelenleg is - négyen laknak egy hálókörletben, holott nyilvánvalóan õk is felnõtt emberhez illõ magánéletre vágynak.

Biri Viktortól megtudtuk még, hogy igazán jó kapcsolatot ápolnak a Hosz helyi tisztségviselõi a dandár vezetõivel. S ez megnyilvánult a SZKOK programja során is, Havril vezérezredes látogatásakor. A konferencia során a honvédelmi miniszternek megfogalmazott levélrõl már érkezett pozitív visszajelzés is, de a – honvédelmi miniszter és a szerzõdéses katonák képviselõi közötti – személyes találkozót is szervezik már.

Gondolkodom, hogy belépjek-e!

Baranyai Józsefné személyügyi tiszthelyettesként több mint félszáz katona sorsával foglalkozik. Korábban már tagja volt a Honvédszakszervezetnek, de egy ideje szünetelteti tagságát. A fõtörzsõrmester örül az üdülési csekk bevezetésének, de még – mint mondja – nem tudja pontosan, mire költheti azt. Õ az információk eljuttatásának hatékonyságában látja az eredményesség kulcsát.

- Nekünk a naprakész információk a legfontosabbak. Amit a Honvédszakszervezet kiharcol, azt nem a folyosói pletykákból szeretnénk megtudni, hanem hivatalos fórumon kellene számunkra kihirdetni. Azonnal tudni szeretnénk, ha valami kedvezményben részesülünk, de arról is, ha valamit megvontak tõlünk. Szerintem a jelenleginél hatékonyabb információ-áramoltatás vonzó lehet a tagtoborzások alkalmával is. A szakszervezetet eredményes érdekérvényesítõnek tartom, de jelenleg még gondolkodom, hogy belépjek-e.