A Nyugállományú Tagozat története (II.)

Az elnökségi értékelés jó példája az „Értük, de nem helyettük” címû elnökségi állásfoglalás (1994 januárban), mely megerõsítette, hogy a nyugállományú katonák szervezõdése:

- a több nehezítõ tényezõ ellenére nem elég hatásos, felsorolva az ehhez szükséges teendõket is

- kívánatos a nyugállományú tagozat megalakítása, a nyá. katonák csatlakozása

- lehetséges a klubok nem katona tagjainak csatlakozása is, feloldva ezzel a csak egy szövetséghez tartozás kötõdését

- kifejezte az érdekképviselet nyugállományúakat érintõ elveit, a gyakorlati megvalósítás lehetõségeit

- a KÉSZ szervei lehetséges együttmûködésének módozatait.

Sajnos, a határozat gyakorlati megvalósulása elmaradt - jellemzõ, hogy az 1994. október 4-i küldöttgyûlésen a nyák. képviselõje (Kiss Lajos) kimaradt az elnökségbõl (1995-ben választmányi döntéssel visszavették), a tagépítés elakadt.

Az érdekvédelmi tevékenység érdemi jellemzõjeként említhetõ, hogy:

- a nyák. képviselõje az elnökség igénye szerint közremûködött a jogszabályi véleményezés folyamatában

- az eredményes közremûködés a nyák-at érintõ lakás elidegenítési programban

- a KÉSZ év végi zöldáru program beszerzésben való részvétel, valamint

- kezdeményezés a nyugdíjas házak létrehozása ügyében

Megállapítható, hogy ez idõben a nyák. tagsági története magán viseli a KÉSZ mûködésének nehézségeit és gyengeségeit, azzal együtt, hogy a nyugállományúak tevékenysége, érdeklõdése elmaradt a várakozásoktól.

Az újjászervezés!

Jelentõs változást ígért a KÉSZ (1995. szept. 29-30-én) szakszervezetté (Hosz-á) történõ átalakulása. Mindez új lehetõséget ígért a nyugállományúak tagozati fejlõdésének, melyhez elkészült a tagozati alapszabály kiegészítése, megkezdõdött a helyzet újabb felmérése. A Hosz ügyvezetõ elnöksége 1996 augusztusában tartott ülésén napirendként tárgyalta „a nyugállományú tagság helyzetének áttekintését”, melynek során megállapították:

- a nyugállományú tagsági helyzet felmérését be kell fejezni, annak helyi csoportjai hálózatát ki kell építeni (a ht. állományú csoportokra is támaszkodva)

- a hivatásos szolgálattól eltávozók – nyugállományú tagozatba való irányítását szervezetté kell tenni

- a területi szervezetek (csoportok) létrehozását követõen a tagozatra új alapszabály kiegészítést kell készíteni

- elõ kell készíteni a nyugállományú tagozat országos értekezletét (elnökség választás, alapszabály kiegészítés)

- kimondták, hogy a feladatot – mint a legilletékesebbek – a nyá. tagok végezzék.

A szervezési feladat ellátására (az ismételten aktivizálódó) Fodor Lászlót kérték fel.

Mindezekrõl a Hosz szervezetei is tájékoztatást kaptak.

Az újjászervezés során felmérésre került a nyá. tagság helyzete (megléte), melynek során tudatos törekvés volt az újabb tagok, csoportok be-(meg)szervezése (ekkor, 1997 õszén) történt meg Bakodi Zoltán, Nagy Károly beszervezése is. Jelentõs volt, hogy – a VK szerv egyetértésével – sikerült a megyei hadkiegészítõ parancsnokságok vezetõinek támogatását is elnyerni. A különbözõ Hosz rendezvényeken tájékoztatók hangzottak el. A Magyar Honvéd és Egység címû kiadványokban megindult publikációs folyamat is hozzájárult a nyá. tagság iránti figyelem és megítélés hangvételének javulásához. Az újjászervezés fontos tényezõjének bizonyult a BEOSZ vezetésével lefolytatott véleménycsere, mely oldotta a rivalizálás feltételezésének létrehozását is, és megállapodás született a nyugállományúak kettõs tagságának lehetõségérõl mindkét szervezetben. Említésre méltó állomás volt a Hosz 1997 õszén tartott rendkívüli kongresszusa, ahol elsõ ízben foglalkoztak programszerûen is a nyugállományú tagozat újjászervezésének kérdésével.

(Folytatjuk.)

Fodor László nyá. alez

alapító tag /szervezõ/