2023. 06. 01. csütörtök
Tünde
: 371 Ft   : 347 Ft Benzin: 398 Ft/l   Dízel: 415 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

160 éves a Honvédség (VI.)

Hosz  |  2008. 07. 30., 18:20

Hadsereg született… „1848/49 máig ható varázsa nem kis részben abban a mindaddig példa nélkül álló nemzeti egységben rejlik, amelyet elõdeink sikeresen valósítottak meg a legalapvetõbb kérdésekben. E nemzeti összefogás szinte csodákra volt képes. Segítségével a forradalom politikai vezetése a kor színvonalán álló hadsereget teremtett, s a gazdaságilag elmaradott ország szûkös erõforrásait koncentrálva, annak felszerelésérõl és ellátásáról is gondoskodni tudott.” E sorokat Bona Gábor hadtörténész írta, „A szabadságharc katonai története” címû tanulmánykötet elõszavában (megjelent 1998-ban, a Zrínyi Kiadónál).

A forradalom és szabadságharc idõszakának meghatározó társadalmi viszonyait, hangulatát a kortárs Vajda János költõ – a harcok idején honvéd hadnagy, majd százados, akit Világos után, büntetésbõl közkatonának soroztak be a császári ármádiába – sem látta másként. Az 1868-ban megjelentetett „Egy honvéd naplója” címû mûvében például így írt: „A legnemesebb verseny uralkodott az emberek között, s egyedül az érdem volt irányadó. Aki bármely csekély ténnyel bizonyította jóakaratát, mint ember és hazafi, vagy csak reményt nyújtott arra, hogy a köznek hasznos tagja lesz, számot tarthatott a legjobbak barátságára, lettek légyen azok bármi nagy nevûek, népszerûek.” A kortársak óriási lelkesedéssel és mindvégig élénk érdeklõdéssel kísérték az önálló magyar fegyveres erõ, a honvédség szervezõdését, majd harcait. Vajda János azt is leírta említett mûvében, hogy akkoriban Pesten, „Egészséges, jóképû fiatalembernek, míg egy utcán végigment, ötször-hatszor kelle mentegetõleg felelni arra a kérdésre, hát te még nem léptél be?” Jókai Mór is mesélt arról „A kõszívû ember fiai” címû regényében (1868), hogyan is született meg a nemzeti hadsereg.

A korszak költõi, írói nemcsak visszaemlékezéseikben, de az eseményeket, a harcokat szinte naprakészen követõ cikkeikben, verseikben is lelkesítettek, méltatva az önvédelmi harcot, a szabadságharc honvédseregét. Arany János például, a hírre, hogy Jelacic seregével a Dunántúlon van, s Batthyány népfelkelést hirdetett, megírta „Mit csinálunk?” címû versét. Íme: „Földi! mit csináltok?/ Kaszát kalapáltok? / Nem azt kalapálunk, / Fegyvert köszörûlünk. / A rendet a réten / Már levágtuk régen: / Megmártjuk kaszánkat / Ellenség vérében. / Szép piros harmatban / Fürösztjük kaszánkat: / Övig-övig vérben / Védjük jó hazánkat.”

Amikor a Habsburgok végleg elhatározták, hogy Magyarországot fegyverrel fogják meghódítani, és a császári seregek megindultak Magyarország felé, Czuczor Gergely megjelentette „Riadó!” címû versét, amelynek elsõ négy sora: „Sikolt a harci síp; riadj magyar, riadj! / Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj. / Villáma fesse a szabadság hajnalát, / s fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.” A költõt e verséért bebörtönözték.

A honvédtiszt Petõfi Sándor versek sorával volt a forradalom eseményeinek, a honvédelmi harcoknak, benne az erdélyi hadsereg küzdelmeinek hû krónikása. Madách Imre, a nevezetes branyiszkói áttörés (1849. február 5.) hírére megírta „Nem féltelek hazám” címû versét, amelynek elsõ és harmadik versszakát idézzük: „Bár ellened tör frigye zsarnokoknak, / Bár ellened tör irigy szolgahad, / Földönfutó népek megostromolnak / Mint tengerár, megállsz, ha szikla vagy. / Nem féltelek hazám. (…) Ameddig áll Branyiszkód kõrakása, / Mint órjás harcaid emlékjele, / regét mond róla a Kárpát vadásza/ S viharként leng rajta hõsök szelleme. / Nem féltelek hazám.”

Néhány nappal az 1849. március ötödikén lezajlott szolnoki csata után megjelent Bajza József „Szolnok mellett” címû verse, amelynek elsõ sorai: „Szolnok mellett, a Tiszánál, / Damjanich dicsõ vezér áll, / És elõtte a sereg, / Mellyel a rác pártütõket, / a hon ellen felkelõket, / Több csatákban verte meg.”

És hamarosan megkezdõdött a tavaszi hadjárat…

(gyõri)

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2023. 05. 16., 07:32
A Katonák a Törvényességért és Jogbiztonságért Közhasznú Alapítvány céljai: a hivatásos, szerződéses és nyugállományú katonák állampolgári és szolgálati jogainak védelme, szociális segítségnyújtás. Az SZJA 1%-ának felajánlásával kérjük, járuljon hozzá Ön is az Önsegélyző és Szolidaritási Alap feltöltéséhez...
2023. 05. 09., 13:11
2023. május 03-án lezajlottak a Honvédszakszervezet küldöttgyűlését megelőző képviseleti értekezletek, a nyugállományú tagozat választmányi ülése és a Hosz elnökségi ülés. A szárazföld, légierő, logisztika és közigazgatás képviselethez tartozó alapszervezeti vezetők a megnyitó után tájékoztatást kaptak a Hjt.-vel kapcsolatos egyeztetésekről, a Honvédszakszervezet javaslatairól, valamint a várható változásokról…
2023. 04. 27., 08:39
Tájékoztatjuk a tisztelt tagságot, hogy 2023. április 28-án (pénteken) egyéb rendezvények miatt a központi iroda zárva lesz. Mobiltelefonos elérhetőségeken tisztségviselőink ügyletet tartanak.
2023-04-05 13:43:22
A Honvédszakszervezet elnöksége, munkatársai és tisztségviselői minden szakszervezeti tagunknak és családtagjának kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván!
2023-02-15 14:19:50
A Honvédszakszervezet Elnöksége 2023. február 07-én tartotta az alapszervezet vezetőkkel kibővített ülését, ahol döntöttek a 8/2023. számú Kormány rendelet kapcsán felmerülő további feladatokról, illetve a Küldöttgyűlés előkészületeiről…

  JETfly Magazin

Két év rekordveszteség után újra nyereséges évet zárt tavaly a Budapest Airport, így a vállalatnak sikerült a koronavírus-járvány ideje alatt felhalmozott súlyos veszteségből némileg lefaragnia.

  Háború Művészete magazin

1942 tavaszán, a megtépázott amerikai USS Houston és az ausztrál HMAS Perth cirkálók, a Jáva-tengeren előző nap vívott tengeri csata túlélőiként, a Jáva és Szumátra között húzódó Szunda-szoroson át próbáltak egérutat nyerni a megállíthatatlanul előrenyomuló japánok elől. Nem jártak sikerrel és sorsukat sokáig homály fedte.
Széchenyi 2020 europai szociális alap.