2024. 04. 17. szerda
Rudolf
: 393 Ft   : 370 Ft Benzin: 583 Ft/l   Dízel: 614 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Új év, új kihívások és feladatok

Hosz  |  2008. 01. 05., 08:20

Interjú Mészáros Gézával, a Hosz elnökével A Hosz IV. kongresszusának hangulata, az itt hozott döntések, valamint a tanácskozás szüneteiben folytatott beszélgetések arról gyõztek meg, hogy az elmúlt négy év egyértelmûen sikeresnek minõsíthetõ a Honvédszakszervezet életében – a visszajelzések tehát azt igazolják, hogy jó úton járunk a katonai érdekvédelem területén. Az eredmények azonban nem adnak okot az elbizakodottságra, hiszen számtalan új kihívás, új feladat van elõttünk. Ugyanakkor azt is érzékeljük, hogy az eddigi sikerek rendkívül magasra tették a mércét munkánk megítélésében. A tagság, illetve a katonatársadalom azt várja tõlünk, hogy az újabb akadályokat is sikerrel vegyük – határozta meg a teendõket Mészáros Géza. A Hosz elnöke a kongresszus kapcsán fontosnak tartotta hangsúlyozni: mind az elõkészítés, mind a lebonyolítás során kitûnõen vizsgáztak közvetlen munkatársai és a szakszervezet aktivistái. Az esemény rangját emelte, hogy nem csak a partnerszervezetek irányítói tették tiszteletüket a balatonkenesei programon, hanem jelen volt és felszólalt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter és az állófogadás keretében köszöntõt mondott dr. Vadai Ágnes, a tárca államtitkára is.

- Elnök úr! Szekeres Imre miniszter kongresszusi felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Honvédszakszervezet ma már megkerülhetetlen tényezõ a fegyveres és rendvédelmi szférában – olyan potenciális partner, amely nélkül nem lehet érdemleges döntéseket hozni az állomány vonatkozásában. Ez a Hosz elmúlt négyévi tevékenységének egyértelmû elismerése.

- Igen, ezt mi is így fogjuk fel: a 2005 áprilisi, rendkívüli kongresszus fordulópontot jelentett szakszervezetünk életében - ekkor döntöttünk úgy, hogy a jól átgondolt, ám tartalommal még nem teljesen feltöltött struktúrán irányváltásokat kell tennünk, ezzel kívánunk lendületet adni az érdekvédelmi munkának, s egyben megfelelni a tagság elvárásainak. Úgy vélekedtünk, hogy az új tartalommal való feltöltés – vagyis a lehetséges szakszervezeti eszközök hatékony felhasználása - korrekt és tisztességes együttmûködést tesz lehetõvé a különbözõ szintû tárgyalásaink során. E cél megvalósításának egyik legfontosabb színtere a Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórum, melyet különbözõ szakmai egyeztetések, szakértõi fórumok elõznek meg. Ehhez kapcsolódóan is fontos számunkra a szövetségi kötõdés, hiszen a társszervek eredményeire, tapasztalataira támaszkodva még sikeresebbek tudunk lenni. Úgy gondoljuk: a HÉF munkavállalói oldalán ülõ érdekképviseleti szervek - a Hodosz és a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége - nélkül a hatékony és konstruktív érdekvédelmi munka nem képzelhetõ el. Más, az érdekegyeztetés országos színtû megjelenési lehetõségeinket pedig a Liga Szakszervezetekre, valamint a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségével való kapcsolatokra alapozzuk. Ha kilépünk az ország határain, akkor az EUROMIL által nyújtott lehetõségek jelentettek megnyugtató kapaszkodót, de bizton számíthatunk a Visegrádi Négyek támogatására is.

- A kongresszus elfogadta a Honvédszakszervezet programját, illetve a négyéves munkáról szóló beszámolót. Ezek közül ön milyen momentumokat tudna kiemelni?

- Ebben a szituációban nehéz rangsorolni, hiszen a sikeres tanácskozás után még mindig a mérlegkészítés idõszakában vagyunk. A legfontosabb talán mégis az – s ez lehet a záloga minden eredményünknek – a döntésünk, hogy jelen kell lennünk a Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórumon. Ez természetszerûleg nem független a munkáltatóval való rendezett, korrekt kapcsolatoktól. A harmonikusnak tekinthetõ kontaktus ellenére azonban mi is érzékeljük, hogy nem minden katona számára sikerült megnyugtatóan rendezni a keresetek, illetmények ügyét, ugyanakkor a 2008-as év a – munkánk eredményének is köszönhetõen – korábbi elõjelektõl eltérõen a vártnál jobban alakulhat. Lehetõségeink viszonylag szûk skáláján mozogva azonban az elmúlt három évben sikerült bizonyos kereset jellegû jövedelem kiegészítésben részesíteni a katonákat. Úgy vélem, sok területen értünk el számottevõ eredményt. Ezek közé tartozik a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatos törvénymódosítás, hatásos fellépésünkre a Parlament az eredeti elképzelésnél számunkra kedvezõbb döntést hozott. A szolgálati törvényünknek vannak olyan elemei, melyekkel valamennyi állománykategóriában megõriztük az eddigi eredményeket és pozitívumokat. Gondolok itt a szerzõdéses katonák hivatásos állományba vételének rendfokozati küszöbére, amely remélhetõleg fõtörzsõrmesteri rendfokozatra fog változni. A hivatásos tiszti állomány vonatkozásában ugyancsak kedvezõ tárgyalási pozícióról tudok beszámolni: kollégáinknak ötvenkét éves koruk elõtt a honvédelmi minisztérium munkáltatói kölcsönnel is biztosítja a lakáshoz jutás lehetõségét. A lakhatási lehetõségek tekintetében más fordulat is észlelhetõ: az albérleti díj lízingdíjjá konvertálása a tárca e téma iránti érzékenységét és rugalmasságát igazolja vissza.

- Olyan fórumokat sikerült újra felélesztenünk, mint például a Szerzõdéses Katonák Országos Találkozója – ezt, a korábbi hagyományokat felelevenítve 2007-ben már második alkalommal rendeztük meg. Ezzel egy rétegérdek tud nagyon határozottan és konkrétan artikulálódni, s egyben jelzi a döntéshozók felé, hogy a Magyar Honvédség derékhadát adó állomány milyen helyzetben van. Ez iránymutatás is arra, hogy a tárca ezt a jól felkészített, elkötelezett réteget miként lesz képes a szervezeten belül megtartani. Ilyenkor látjuk azt is, hogy nem mindig anyagiakról van szó - a vezetõi magatartás átalakítása is sürgetõ teendõ. Ha ugyanis büszkék vagyunk arra, hogy profi haderõ védi a hazát és teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, akkor ezen a területen is elõbbre kell lépnünk. Úgy gondolom, más katonarétegek érdekeit is hatásosan fel tudtuk karolni: a katonanõk és a hivatásos katonák – tisztek, tiszthelyettesek – képviseletében tett lépéseink is hozzájárulhattak életminõségük javulásához. A haderõ folyamatos átalakítása, átszervezése során minden lényeges ponton jelen voltunk, bár nem tudtuk megakadályozni, hogy ez a folyamat korábban lezáruljon - kompetenciánk ugyanis eddig nem terjed. Arra azonban hatással voltunk, hogy a körülmények, a lehetõségek figyelembevételével „emberszabásúak” legyenek.

- A múlt értékelése mellett elnök úr részben már érintette a közeljövõ feladatait. Röviden meg lehet-e fogalmazni, hogy mire fókuszál a következõ négyéves idõszakban a Honvédszakszervezet vezetése?

- Részben már érintettem, hogy a szervezeti struktúra 2003-as átalakítása jó döntés volt. A négy év mûködési tapasztalatai megerõsítették ennek helyességét, ugyanakkor még markánsabb tartalommal és személyekkel kell megtöltenünk. Jó úton haladtunk – jó úton haladunk e tekintetben, bár még ebbõl a szempontból is több fontos feladatunk van. Ezek közé tartozik a szervezeti élet fejlesztése, a taglétszám megõrzése, növelése. Úgy gondoljuk: egy korrekten és tisztességesen mûködõ érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezet nem mûködhet számottevõ tagság nélkül. Ez részben gazdasági okok miatt meghatározó, hiszen mûködésünk közel 50%-át a tagdíjakból fedezzük - a létszám más aspektusból pedig azért fontos, mert így határozottabb nyomást tudunk gyakorolni a munkáltatóra. Ha kevesen leszünk, lehetõségeink határt szabnak annak is, hogy megfelelõ szakértõi gárdát, professzionális apparátust mûködtessünk, holott szakszervezetünk eredményeit valamennyi katonatársunk élvezheti.

Úgy gondolom, hogy az úgynevezett „potyautas” szindróma nem a követendõ magatartás. Utaltam már arra, hogy a jogszabályi változásokra is reagálnunk kell: legfontosabb a szolgálati nyugdíj törvény további figyelemmel kisérése, az elvárt és megfelelõ garanciák további beépítése. Elsõsorban azokra gondolunk, akiknek nincs meg a húszéves szolgálati idejük – számukra is nagyon méltányos rendszer kidolgozásában vagyunk érdekeltek. A törvénytervezet tartalmazza a szolgálati idõpótlék kérdését – igaz, nem az általunk javasolt módon, de már betettük a „lábunkat” – ezen a területen a szerzõdéses katonák helyzetén kívánunk javítani, illetve szervezeti kötõdésüket szolgáló intézkedéseket kezdeményezni. Szervezeti megtartásuk nemcsak a mi feladatunk, hanem a munkáltatónak is az egyik legfontosabb kötelezettsége, hiszen e probléma megoldása fémjelzi majd többek között a Magyar Honvédség mûködését. Sorban jönnek a feladatok, melyeket részben a törvényi változások, a szervezeti és élethelyzetek átalakulása kényszerít ki – a Honvédszakszervezetnek megfelelõ válaszokat kell megfogalmazni az új kihívásokkal szemben.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Honvédszakszervezetet a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 01. 05., 10:17
Eddig Európa számos országában irigykedve figyelték katonatársaink, hogy nálunk szakszervezet működhet. Ez a jog tényszerűleg még az európai unióban is különleges kiváltság volt, amelyet a végletekig próbáltunk megőrizni. Az alapításunk, azaz 1991 óta eltelt több mint 32 év alatt folyamatosan azon küzdöttek elődeink, hogy a civil szférában megszokott jogok illessék meg a katonákat is, vagy legalább ahhoz erősen közelítő szintet sikerüljön elérni mind az egyéni, mind a kollektív jogérvényesítés terén...
2024. 02. 23., 10:44
Tájékoztatjuk Tisztelt Tagjainkat, hogy a Honvéd Érdekképviseleti Szervezet szabályzói szerint a tagdíj mértéke változik. A befizetendő tagdíjak 2024. március 1.-től...
2023. 12. 15., 11:16
Tisztelt Tagunk! Ezúton szeretném Önt tájékoztatni, hogy a Honvédszakszervezet (HOSZ) a jogszabályi környezet változásaira reagálva, valamint a szervezet működésének folyamatos biztosítása érdekében új Alapszabályt fogadott el és hamarosan Honvéd Érdekképviseleti Szervezet (HÉSZ) néven folytatja tevékenységét.

  JETfly Magazin

Mint ahogy arról már közösségi oldalunkon is beszámoltunk, 2024. április 8-18. között rendezik meg a Görög Légierő Andravida légibázisán az INIOCHOS 2024 nemzetközi hadgyakorlatot. Olvasóinknak most az első spotter napról mutatunk fotókat!

  Háború Művészete magazin

„A második világháború alatt legalább huszonnégy – amerikai és szovjet – légitámadás érte Győr városát – legalább ennyiszer zúgtak a szirénák, omlottak le az épületek és menekültek az óvóhelyekre az emberek a bombázások elől.”
Széchenyi 2020 europai szociális alap.