Szakszervezeti Munkáért díj kitüntetettje: dr. Heiling Ottó, a Honvédszakszervezet alelnöke

 - Az élet valamennyiünk számára számtalan meglepetéssel szolgál: a Szakszervezeti Munkáért díj alapítását tucatnyi évvel ezelõtt magam is kitûnõ ötletnek, inspiráló erõnek tartottam, létrehozását maximálisan támogattam. Akkor természetesen fel sem merült még bennem, hogy egyszer én is a kitüntetettek szûk köréhez tartozom majd. S ez bizonyára így is lett volna, ha egy két évvel ezelõtt megfogalmazott módosítás nem teszi lehetõvé, hogy függetlenített tisztségviselõ is elnyerje  a díjat.

Örülök, hogy eszébe jutottam valakinek – egy olyan kollégának, aki nem csak megalapozottnak érezte, hanem határozottan meg is fogalmazta a választmánynak kitüntetésem indokait. Ez a legkomolyabb – s bevallom, érzelmileg is a legközelebb áll hozzám – olyan elismerés, amelyben alelnöki megbízásom kezdetétõl, vagyis 1999 óta részesültem. A díj elnyerésében bizonyára közrejátszik az a tény is, hogy a Hosz vezetésében én képviselem a kontinuitást. Látni kell ugyanis, hogy az elmúlt nyolc évben nem csak a Hosz irányítói, a személyek változtak meg, hanem a lehetõségeinket befolyásoló környezet is.

 A díj súlyát emeli, hogy a kongresszusi küldöttek elõtt vehettem át – ismeretes, hogy erre csak négyévente nyílik lehetõség. Számomra tehát a tanácskozás kettõs örömöt és megtiszteltetést hozott, hiszen e kitüntetés mellett újabb négy évre megválasztottak az érdekvédelmi szervezet alelnökének. Erõt és biztatást ad az elismerés, s erre feltétlenül szükségem is van, hiszen a többé-kevésbé már összekovácsolódott vezetésnek a jövõben még több feladatot kell végrehajtania. Igazi kihívást jelent majd többek között, hogy a belsõ szabályzók és a szervezeti élet harmóniába kerüljön - a kongresszuson elfogadott alapszabály módosításnak megfelelõen.

A mögöttünk hagyott esztendõ számomra sokkal több sikert hozott, mint a 2006-os: nem csak a fenti elismerések miatt, hanem azért is, mert a jogi diploma átvétele után megszületett második gyermekem.  Frissen végzett jogászként arra törekszem, hogy az egyetemen megszerzett szakmai, társadalomtudományi ismereteket tovább tudjam kamatoztatni a katonatársadalom érdekében.

Megragadom az alkalmat, hogy ezúton is megköszönjem a bizalmat, a kitüntetést – ígérhetem, hogy változatlan lelkesedéssel fogom feladataimat ellátni.